Európai Szociális Alap
uniosprojektek.hu

A nemzetközi együttműködés keretében kompetenciafejlesztés, tréning, terepmunka megvalósítása

1. alkalom

2018.06.18.

A Győrből érkezett előadó, Dr. Schneider Julia doktornő elővezette a mozgásfejlesztéssel kapcsolatos anatómiai háttér ismereteket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy teljes körűen tájékozottak legyünk a fejlesztésben. Végig vezetett minket a születéstől kezdődően, a már kialakulható problémákig a fejlődés során. Képek kaptunk arról, hogy a mozgás fejlődésben mennyire szerepe van a hozott és a beépült reflexeknek a csecsemőkorban. Megtudhattuk, hogy a mozgásfejlődés során kihagyott szakaszoknak (pi, kúszás, mászás), illetve az anatómiai eltéréseknek, milyen fontos szerepe van a későbbi tanulási folyamatok során. A doktornő elmondta a reflexek fajtáit és az anatómiai eltéréseket is jellemezte. Az előadásban szereplő videók kellőképpen alátámasztották az elmondottakat. Az előadásának az összegzéseként kiderült számunkra, hogy a megfelelő idegrendszeri működésnek mennyire fontos szerepe van a helyes mozgásformák kialakulásában. Azoknak a gyerekeknek, akiknek idegrendszeri illetve anatómiai eltérésük nincs, sokkal könnyebben vesznek részt a mozgásos tanulásban. A doktornő által felvázolt ismeretek elősegítik a művészeti területen dolgozó szakemberek munkáját az új kompetencia használatával, alkalmazásával. Szerintünk a mai nap megfelelő alapot adott az elkövetkezendő napok tréningjére, terepmunkájára.

  

  

2. alkalom

2018.06.19.

A doktornő az előadás során egy önkéntes szakemberek bemutatta, és elmagyarázta résztvevőknek azokat a testi eltéréseket, amelyek az anatómiai hátteret befolyásolhatják. Statikus állásban mely pontokat kell a szakembereknek kiszűrni, amelyek ezeket az eltéréseket megmutatják a test alsó és felső részén, majd fekvő helyzetben is felhívta a figyelmet a megfigyelendő területekre. Ezen bemutató során meg tudtuk különböztetni az anatómiai ás az izomtónusból fakadó tartáshibákat, amelyek visszavezethetők a viselkedés és a mozgásfejlődés zavaraira. A szakemberek eddigi munkájának a látókörét szélesítette ez az előadás, hiszen felhívta a figyelmet az eddig nem ismert mozgásfejlődési zavarokra is. A doktornő arra is javasolt megoldásokat, hogy ha a szakemberek ilyen fajta eltérésekkel találkoznak munkájuk során, azokat milyen módon korrigálják, illetve milyen egyéb szakembert kell felkeresni az eltérések javítására. Tisztában kell lennie azzal a szakembereknek, hogy a fejlődési folyamat hosszabb távú megfigyelést és állandó javítást igényel. Ezek fejlesztésére nagy segítséget ad a tánc és a mozgásművészet. A szakemberek szakmai tapasztalatainak látókör szélesítésével zárult a nap. 

  

  

3. alkalom

2018.06.20.

A harmadik napon a korrekciós gyakorlatok magyarázata, bemutatása és elemzése történt. Az előadás során az alapozó terápiás mozgásfejlesztés gyakorlataival ismerkedtek meg a szakemberek. A fejlődéstani nagymozgásokat saját maguk is kipróbáltak, végrehajtották. A rugalmasság és az egyensúly gyakorlatok is szerepeltek az elvégzendő feladatokban. Elengedhetetlen volt a testséma és a térbeli tájékozódás ismerete is, amelyeket hasznát veszik a szakemberek a mozgásművészetek terén is. A speciális ritmikai gyakorlatok is elősegítik a mozgásfejlődést. A testvonal átlépő gyakorlatok, a szerialitás és a homloklebeny gyakorlatok az idegrendszer magasabb fokú működését stimulálják. Az itt bemutatott gyakorlatok alkalmazhatók a táncos foglalkozások során is. Így a szakemberek már nem csak a gyerekek átmozgatását érik el, hanem e gyakorlatok végeztetésével hozzájárulnak a gyerekek idegrendszerének a fejlesztéséhez is. Az előadó felhívta a figyelmet a gyakorlatok helyes végeztetésére, a pontos instrukciók megadásának fontosságára, ami lehet verbálisan és bemutatással is kivitelezni. Az eszközök használat ugyan úgy szerepel az idegrendszer fejlesztési gyakorlatokban, mint a mozgásművészet tanulása során, így újabb kapcsolódási pontot találtunk a szalmai munkafolyamatokban. 

  

  

4. alkalom

2018.06.21.

Az előadó úgy gondolta kevés az, ha csak beszélünk a mozgásfejlesztésről, a legjobb, ha a saját szemünkkel látjuk, hogyan is zajlik ez a folyamat. Videó felvétel alapján tájékozódtunk egy gyermek 6 éves kori mozgáskultúrájáról. A videó jól szemléltette azokat a gyakorlatokat, amit, az előző nap mi saját magunk is kipróbáltunk. Felfedeztük a szakemberek által helyesen elvégzett és a gyermek által elvégzett feladatok között a különbségeket. A statikus, a dinamikus és eszközös feladatokban is különböző fokozatúak lehetnek az eltérések. A nap második felében lehetőség adódott kis csoportos foglalkozás keretében arra, hogy a szakemberek megfigyelhessék ezeket a fokozatokat. A gyermekek mozgásformáik nagymértékben attól függtek, hogy ki hány éve végzi a mozgásfejlesztési gyakorlatokat. Megfigyelhettük a kevesebb időt eltöltött gyerek hibáit és a már gyakorlott mozgáskivitelező gyermek helyesen végzett feladatait. A szakemberek összehasonlíthatták ugyanazon gyermek videón megtekintett és a mozgásfejlesztő órán végzett feladat kivitelezését és annak nagymértékű fejlődését. A szakemberek észrevétele alapján meglepő volt, hogy a gyermekek a nehéznek tűnő feladatokat is rutinosan hajtották végre. Ismert, hogy a sikerélmény nagyon fontos az önkifejezés táncban megvalósuló formájánál is, ezért minden helyes feladatelvégzésért jutalom kirakót kaptak a gyerekek, amelyekből a foglalkozás végén bármit építhettek. Ez a bemutató útmutatót adott a szakemberek számára, hogy a jövőben a feladatokat hogyan végeztessék el a tanítványaikkal.

  

  

5. alkalom

2018.06.22.

Az ötödik napon összegezték a résztvevők az előző négy nap tapasztalatait és kivitelezési módszereit. A módszerek elméleti és gyakorlati alkalmazását teljesíthetőnek vélték a szakemberek. Így ezen a napon konkrét felméréseket végeztünk. A szakemberek közül néhányan vállalták a felmérés elvégzését, a többiek pedig a feladatokat értékelték, a már közösen megfogalmazott kritériumok és pontozás alapján. A feladatokat végző szakembereket több pontozó is figyelte, a visszajelzések helyességének ellenőrzése végett. Így a feladatsorok elvégzése után az egymástól függetlenül értékelő szakemberek pontjai alapján megfigyelhettük, hogy a szubjektivitás skálája a határokon belül mozog-e. Megállapítottuk, hogy ez a skála nagyon kicsi és a felmérés szempontjából nem számot tevő, mivel a ponthatárokban átlépés nem történt. A nap zárásaként a szakemberek megállapították, hogy a közösen összeállított feladatsorok megvalósíthatók, de sok időt igényelnek, ha csoportosan szeretnék a felmérést elvégeztetni. Így arra jutottak, hogy a felmérések elvégzését már szeptembertől el kell kezdeni. Egyöntetűen megfogalmazódott a szakemberekben, hogy ez a felmérés a 6-12 éves korosztályú gyerekek körében végezzék el. A héten szerzett tapasztalatok és szakmai eszmecserék nagyon hasznosak voltak, hiszen az új ismeretek birtokában el tudják kezdeni szeptembertől a kutatáshoz szükséges felmérést, mely után megkezdődhet a gyakorlati munka, és kirajzolódhatnak majd a módszer hátrányos helyzetben lévő gyerekekre gyakorolt  pozitív hatásai.