Európai Szociális Alap
uniosprojektek.hu

Műhelymunka

 

1. alkalom

2018.05.23.

A program kapcsolódik az EFOP-5.2.2-17 Felhívás céljaihoz, a magyarországi (köz)szolgáltatások elérhetőségének és minőségének fejlesztéséhez, esélyteremtő szerepének - különösen a szociálisan hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek kapcsán történő – javításához, mert a jelen lévő szakemberek mindegyike a saját területén a hátrányos (néhol halmozottan hátrányos) helyzetű gyerekekkel foglalkozik, és a tánc, a mozgás hátránykompenzációs szerepére építve tartja meg a foglalkozásokat. Az így elért gyerekek más ilyen jellegű fejlesztésben általában nem vesznek részt, így ezekkel a foglalkozásokkal nő a helyi közszolgáltatások elérése, az ezekhez a szolgáltatásokhoz való hozzáférés is, így is megvalósul a hátránykompenzáció.

A foglalkozások mindegyikén, így ezen is folyamatosan arról egyeztettek a szakemberek, hogy az éppen aktuális téma, hogyan érinti a hátrányos helyzetűeket és mi lehet ebben a megfelelő jó gyakorlat, ők szakemberekként hogyan tudnak hozzájárulni a hátránykompenzációhoz.

Az első találkozáson a szakmai megvalósítókkal, a szolgáltatásokat nyújtó szakemberekkel és a jelenlévő külföldi partnerszervezettel (Súkromné centrum vol’ného casu –Streda nad Bodrogom, Stofan Farntisek) egyeztetésre került az aznapi és az elkövetkező 11 alkalommal megrendezésre kerülő műhelymunka menete. Ezt követően a résztvevő 22 fő az előadók eddigi szakmai tapasztalatairól hallgatott meg beszámolót. Az elhangzottak súlypontja az alábbi területekre terjedt ki: táncoktatási, mint művészetoktatás műfaja milyen módszerek segítségével, milyen területen és milyen hatásfokkal fejleszti a szociálisan hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek készségeit, képességeit. A rendezvény moderátora Réthiné Muha Krisztina volt. A szakmai tervben ismertet és elfogadott célok mentén zajlott a program. Így ezen az alkalmon táncoktatás-módszertani, technikai kérdései kerültek górcső alá, hogyan fejlesztik e módszerek a szociálisan hátrányos helyzetben lévő gyerekek képességeit. Többek között, hogy milyen fejlesztési területek és készségek fejleszthetők a HH-s célcsoport esetében. Ezen alkalmon fő előadó Darmos Csaba volt. Darmos Csaba közel 30 éve van a pályán. Az elmúlt évek alatt szerzett tapasztalatai alapján elmondta, hogy tapasztalatai szerint a hátrányokkal induló gyerekeket sokkal jobban kell motiválni. Több odafigyelést igényelnek. Darmos Csaba megosztotta szakmai tapasztalatait a szociálisan hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek kapcsán. Ismertette, hogy az alkotó tevékenység, mint a néptánc és a hagyományőrzés adta sikerélmény segíti az önbecsülés helyreállítását a pozitív én kép kialakulását. A közösség ereje a csoportos művészeti ágakban, mint amilyen a néptánc, óriási lehetőség rejlik a mozgásfejlesztés és hátránykezelés terén. Elmondta, hogy Drámapedagógiai játékok segítségével tudja a különbségeket áthidalni. Mivel Ő maga drámapedagógus, így biztos a szakmai tudása. A drámapedagógia a fejlesztés eszköze és a tévhitekkel ellentétben nem gyermekszínjátszás. A drámapedagógia eszközei, mint a drámajátékok az együttjátszást, közös élményt jelentenek. Fejlesztik a szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeknél a cselekvést, aktivitást, empátiát, A drámajáték arra is szolgál, hogy a mentor/szakember és a szociálisan hátrányos helyzetű tanulási nehézségekkel küzdő kisgyerek számára megkönnyítse a szocializációs folyamatot. Fejleszti azon személyiségjegyeket, amelyek nélkül az iskolában nem létezik hatékony munka. A játékokon keresztül segíti a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkózását. Kihangsúlyozta, hogyan lehet az életkori sajátosságoknak megfelelően motiválni a hátrányos helyzetű résztvevőket. Fontosnak tartotta, hogy minden szakember tájékozott legyen az adott életkorú gyerekek fejlődéslélektanával. Példákat sorolt fel arra, hogyan lehet fenntartani a tanulók érdeklődését, motivációját, ugyanis a hátrányos helyzetű gyermekeknél nagyon fontos, hogy sikerélményeket éljenek át, és azokat átvezessék az élet különböző területeire. Dr. Muha Mikós kérdésére, miszerint „a drámajátékok alkalmazása után látott e fejlődést a lemaradt gyerekek viselkedésében?” Csaba válasza szerint ezeket a gyerekeket a játékok hatására kezdik elfogadni a csoporton belül. A hagyományőrzés fontosságát és szerepét is a kiemelt feladatok között említette, hiszen a népi játékok drámapedagógiai díszletek is egyben, remek teret adnak a fenti módszerek természetes közegeként. A kollégák/szakemberek (humán közszolgáltatásban dolgozó szakemberek, nevelők, mentorok) által feltett további kérdésekre is készségesen és kimerítően válaszolt az előadó.

Véleményünk szerint és a visszajelzések alapján is kijelenthetjük, hogy a szakmai műhelymunka sikerrel járt. Már első alkalommal megvalósult a szakmai tervben vállalt tudástranszfer, tapasztalatszerzés és csere és a helyi jó gyakorlatok bemutatása. Darmos Csaba által ajánlott szakmai gyűjteménye Magyar Drámapedagógia Társaság honlapjáról tölthetők le. https://drama.hu/hasznos-linkek/

 

 

 

2. alkalom

2018.05.30.

A program kapcsolódik az EFOP-5.2.2-17 Felhívás céljaihoz, a magyarországi (köz)szolgáltatások elérhetőségének és minőségének fejlesztéséhez, esélyteremtő szerepének - különösen a szociálisan hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek kapcsán történő – javításához, mert a jelen lévő szakemberek mindegyike a saját területén a hátrányos (néhol halmozottan hátrányos) helyzetű gyerekekkel foglalkozik, és a tánc, a mozgás hátránykompenzációs szerepére építve tartja meg a foglalkozásokat. Az így elért gyerekek más ilyen jellegű fejlesztésben általában nem vesznek részt, így ezekkel a foglalkozásokkal nő a helyi közszolgáltatások elérése, az ezekhez a szolgáltatásokhoz való hozzáférés is, így is megvalósul a hátránykompenzáció.

A második alkalommal folytatódott a jó gyakorlatok megosztása és tapasztalatcsere a szakemberek (nevelők, mentorok, szociális munkások és humán közszolgáltatók) körében. Újabb előadó debütált, Súkromné centrum vol’ného casu –Streda nad Bodrogom külföldi partnerszervezet képviseletében osztotta meg tapasztalatait szociálisan hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek sikeres tanulási felzárkóztatásával kapcsolatban. Stofan Farntisek, az egyik együttműködő partnerünk mutatta be a Szlovákiában szerzett több éves tapasztalatait. Előadása során megtudhattuk, hogy a 13-15 éves korosztállyal foglakozik, mely korcsoport a hátrányos szociális helyzetéből és az életkorból (tinédzser=serdűlőkor) kifolyólag a legnehezebben motiválható. A tinédzser gyászolja, hogy elmúlik a gyermekkora, mindemellett szorong a felnőttkor kihívásai nyomán. Testük idegenné válik számukra, gyakori hangulatváltozások léphetnek fel. Az új testkép elfogadásában a tapasztalatok szerint sokat segít a táncművészet. Ez az az életkor, amikor a serdülő érzelmileg eltávolodik a családjától – néhányuk esetében ez a folyamat fokozatos és szinte észrevétlen, azonban sokuknál viharos és fájdalmas ez az időszak. Számukra a heti rendszerességű oktatás, találkozó nagy biztosságot jelent. Mérhetően kevesebb szociálisan HH gyermeknek romlik a tanulmányi átlaga vagy kerül rossz társaságba, azok közül, akiknek 1,5 órában adja át szakmai tudását társastáncból. A művészeti oktatás, a tánc, mint alkotó tevékenység, ahogy a szakmai tervben is bemutatásra és ismertetésre került, alkotó tevékenységként sikerélménnyel segíti a HH fiatalokat a pozitív énkép és testkép kialakulásban. A társastánc tartást ad, meg tudnak jelelni az erre a korosztályra jellemző összejöveteleken. Bátrabbakká, magabiztosabbá válnak a művészeti oktatás nyomán. A társastánc – a néptánchoz hasonlóan rákényszeríti a gyermeket a fizikai kontaktus megteremtésére, így egyrészt önmagával szemben is nagyobb igényességet vár el, valamint könnyebben teremt kapcsolatot más személyekkel. Azonnali visszajelzést kap partnerétől, amire azonnal tud reagálni – minden egyértelmű, emellett a ritmusos mozgás öröme a kedélyállapotra is visszahat. Több kutatás is bizonyítja, hogy a mai kor gyermekei szociális hátrányukat a kontakt-művészeti formák segítségével milyen hatékonyan képesek leküzdeni. A tudástranszfer tanfolyamok keretében működik. Egy tanfolyam fél évig tart, melyben 12 tánccal és az alapvető viselkedési szabályokkal ismerkednek meg a jelentkezők. A félév végén záró bál formájában adnak számot tudásukról a tanulók. A hazai szakemberek ötleteket merítettek az előadáson elhangzottakból, amit felhasználhatnak a saját szakmai munkájukhoz.

Stofanné Barna Boglárka előadásából megtudhattuk, hogy az ő munkája során ugyanerre a feladatra egy év áll rendelkezésre. A nehézséget számára a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók érdeklődésének folyamatos fenntartása jelenti. Nehézséget okoz számára a nagy korkülönbség áthidalása is a csoportjaiban. Ennek leküzdésére drámajátékokat játszat, és változatos feladatokat állít össze, ami még gyakorlatiasabban felkészítheti a gyereket az életben előforduló problémákra. Több kutatás igazolja, hogy a sokszor mellőzött, kevésbé fontosnak titulált készségtárgyak, az ének-zene, testnevelés, technika, vizuális nevelés, tánc, drámajáték számos készség hatékony fejlesztése mellett, hangsúlyosan és kifejezetten képességfejlesztő tevékenységeket programoz. Kísérletek bizonyítják, hogy azok a gyerekek, akik magas óraszámban vesznek részt művészeti képzésben, előbb reagálnak a feladatokra, érzékenyebbek a problémákra és azokat sikeresebben oldják meg. 1977-ben az USA-ban folyó kísérletek eredményei tanúsítják, hogy a művészeti nevelés nem csak önmagában hasznos, hanem bevezetése az iskolai tananyagba határozott javulást idéz elő a számolás, írás, olvasás, a természettudományok és más alapvetőnek tartott tantárgyak elsajátításában. Dr. Jean Houston kutató szerint a művészeti nevelés elhanyagolásának a gyerek egész szellemi fejlődése látja kárát. Az a gyerek, aki nem részesül művészeti nevelésben, folyamatosan megfosztódik a környezet érzékelési módjainak zömétől. Ebben a kérdésben a visszajelzés a pedagógusoktól és a szülőktől egyaránt pozitív, azok a gyerekek, akik rendszeresen, legalább hetente kétszer részt vesznek bármilyen táncfoglalkozáson, sokkal magabiztosak az élet más területén is. Összerendezettebb, koordináltabb a mozgásuk, nagyobb az önbizalmuk, akár tanulmányi eredményük is jobb.

 

 

 

3. alkalom

2018.06.06.

A program kapcsolódik az EFOP-5.2.2-17 Felhívás céljaihoz, a magyarországi (köz)szolgáltatások elérhetőségének és minőségének fejlesztéséhez, esélyteremtő szerepének - különösen a szociálisan hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek kapcsán történő – javításához, mert a jelen lévő szakemberek mindegyike a saját területén a hátrányos (néhol halmozottan hátrányos) helyzetű gyerekekkel foglalkozik, és a tánc, a mozgás hátránykompenzációs szerepére építve tartja meg a foglalkozásokat. Az így elért gyerekek más ilyen jellegű fejlesztésben általában nem vesznek részt, így ezekkel a foglalkozásokkal nő a helyi közszolgáltatások elérése, az ezekhez a szolgáltatásokhoz való hozzáférés is, így is megvalósul a hátránykompenzáció.

Ezen a műhelymunkán újra a tapasztalatszerzés és -csere, a tudástranszfer és helyi jó gyakorlatok bemutatása volt a cél. Mint, ahogy ezt a szakmai terv 22 oldalán vállaltuk. A szakmai terv céljaival összhangban a vállalt projektcélok megvalósítása nyomán a műhelymunkák harmadik alkalmán mozgásfejlesztők/néptáncos szakemberek osztották meg tapasztalataikat.

Horváth Csaba elmondta, hogy számára mennyire fontos a szabályok betartatása a csoportjai körében. A csoportokban a közösség nyomására a szociálisan instabil környezetből érkező hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek is könnyebben illeszkednek be és sajátítják el a csoport normáit. Az előadó elmondta, hogy a művészetpedagógiában a Lévai-módszert alkalmazza a tanítás során. Ez a módszer a „jelek összekapcsolása a motívumokkal” - elvet vallja. Az alkalmazott módszer hatására a HH-s tanítványok is megértették, elsajátították a tananyagot. A foglalkozáson használt eszközök és módszerek eredményeképpen tanítványok motiváltabbak lettek. A Lévai-módszer, kimondottan a játékosságon keresztüli tanulást részesíti előnyben. Lévai Péter, a Magyar Táncművészeti Egyetem adjunktusa fejlesztette ki, és adta tovább a tanítványainak. Továbbképzés keretein belül ismertette meg ezt a módszert, amit a jelenlévők többsége is elvégzett.

Lőrincz László egyetértett az elhangzottakkal. Azonban kiegészítette, hogy Ő nagy hangsúlyt fektetett a népi játékok személyiségformáló szerepére. Elmondta, hogyan használja fel ezeket a tanítás során és milyen eredményeket ér el velük. A legjelentősebb eredmény, hogy a játékokon keresztül eltűnnek a szociális különbségek! Véleménye szerint elengedhetetlen e módszerek együttes alkalmazása a munkánk során. Emellett a hagyományőrző szerepet emelte ki még, amely a projekt egyik sarkalatos pontja, és a módszertan fejlesztéséhez nagyon fontos megismerkedni más országok hagyományaival is, mint ahogy azt vállaltuk is a szakmai tervben

A jelenlévő hazai és a Súkromné centrum volného casu Streda nad Bodrogom-ot képviselő külföldi szakemberek egyetértettek az elhangzottakkal. A külföldi partner fő tevékenységei a következők: A különböző stílusú táncok gyűjtése, feldolgozása, és műsorok összeállítása. A partner tevékenységei által elérni kívánt célok a feltárt problémák mentén támogatást nyújtanak a szociálisan hátrányos helyzetű tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek számára. Az eredményeket kérdőíves felméréses módszerrel, adatgyűjtéssel végzett kutatással térképezzük fel a mozgáskultúra és -fejlesztés minőségének kiértékelése révén a szociálisan HH gyermekek körében.

 

 

 

 

4. alkalom

2018.06.13.

Az újabb előadók a társastánc területén végzik szakmai munkájukat. Szuhánszki Mónika és Juhász Viktória együtt dolgoznak bizonyos csoportokkal, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek aránya csoportjaikon belül nagyon magas. Különleges bánásmódjuk mikéntjéről tájékoztattak bennünket. A módszerek, amelyeket alkalmaznak nagyon sikeresek. Ezen tanulók érdeklődését egész évben fenn tudják tartani, a bevált módszerekkel sikeres előadásokat és eredményeket tudnak elérni. Matu Zsolt, előadásában, a tehetséggondozás fontosságáról beszélt. Hiszen az ő tanítványai között vannak kiemelkedő képességű táncosok, akik számára elengedhetetlen a különleges módszerek alkalmazása. Ezen módszerek beváltak és a versenyeredmények mutatják sikerességüket. Örülünk, hogy megosztották velünk tapasztalataikat és ezáltal bővült a jelen levő szakemberek közös tudástára. Reméljük, hogy az információkat alkalmazni tudjuk további szakmai munkánk során.

 

 

 

5. alkalom

2018.09.15.

A program kapcsolódik az EFOP-5.2.2-17 Felhívás céljaihoz, a magyarországi (köz)szolgáltatások elérhetőségének és minőségének fejlesztéséhez, esélyteremtő szerepének - különösen a szociálisan hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek kapcsán történő – javításához, mert a jelen lévő szakemberek mindegyike a saját területén a hátrányos (néhol halmozottan hátrányos) helyzetű gyerekekkel foglalkozik, és a tánc, a mozgás hátránykompenzációs szerepére építve tartja meg a foglalkozásokat. Az így elért gyerekek más ilyen jellegű fejlesztésben általában nem vesznek részt, így ezekkel a foglalkozásokkal nő a helyi közszolgáltatások elérése, az ezekhez a szolgáltatásokhoz való hozzáférés is, így is megvalósul a hátránykompenzáció.

A gyakorlati tudásátadás a szakemberek körében című műhelymunka során a Sipos György Alapítványnál dolgozó szakemberek mentorok, nevelők és Matu Zsolt a One Life Dance Táncszínház szakértője osztotta meg tanítási módszereit a résztvevőkkel. Az előadása elején elmondta, hogy ő maga is versenytáncosként kezdte pályafutását, és az ott tanult módszereket próbálta alkalmazni a tanítása során a szociálisan hátrányos közegből érkező tanítványai körében. Ekkor szembesült vele, hogy a szociálisan hátrányos helyzettel érkező, tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeknél ezek nem minden esetben válnak be. Elmondta, hogy sokat köszönhet az akkori kollégáinak a sok segítésért és a tőlük elsajátított speciális módszerekért. A Magyar Táncművészeti Főiskolai tanulmányai során szerezett ismereteit kezdte átültetni a tanítása során. A kollégák az életkori sajátosságok figyelembe vételével adtak tanácsot neki. Két szociálisan hátrányos helyzetből induló, tanulási nehézséggel küzdő tanítványát hozta el magával, akiken bemutatta azt a módszert, amit alkalmaz. Fontosnak tartja a hibátlan kivitelezést, ezért itt is bemutatta, hogyan korrigálja a tanítványok mozdulatait. Nem siklott el a hibák felett, hanem addig gyakoroltatta, amíg az helyesen nem lett kivitelezve. Emellett ha jól sikerült a mozdulat, akkor azonnal dicsért. A pozitív visszacsatolás nagyon fontos a táncban is, és önbizalomnövelő hatása is van, amely segíthet a jövőben, abban, hogy a hátrányos helyzetű résztvevőkben kialakuljon a pozitív énkép és testkép, így eredményes, boldog felnőttek legyenek. Ezzel a módszerrel a kitartásra nevel a tudatalattiban is, melyet Pavlovi reflexként dicsérettel rögzít, hogy a gyakorlásnak, kitartó munkának a gyümölcse mind a tanulásban, mind pedig a színpadon is visszaköszönjön. Érdekes volt látni élőben azt a módszert, amivel ő a társastánc oktatás során dolgozik. A gyerekek előadásával azt akarta szemléltetni, hogy ő, mint szakember, hogyan alkalmazza a gyakorlatban a módszereit. A jelenlévő szakemberek nagyon hálásak voltak a bemutatónak, mert így közvetlen közelről is beleláthattak a munkába. Az ukrán partner megjegyezte, hogy kimondottan tetszett neki, hogy az elméleti beszámoló mellett gyakorlati bemutató is volt, amivel a tánc fejlesztő hatását szemléltették. Egyetértett Zsolt módszerével, hogy a dicséret alkalmazása elengedhetetlen, mert ezzel elérjük, hogy a tanítványoknak pozitív énképe alakuljon ki. A programon két külföldi partner is részt vett Lvivszka Miszka Promadszka Organizacija Aszociacija Pedaogicsnih Pracivniki Skil Ta Domkilnih Vihovnih Zakladiv képviseletében Panteleieva Olga és Svetlitsa V. P. Illetve Súkromné centrum volného casu Mariána Lojana – Szlovákia képviseletében Marián Lojan.

 

 

 

6. alkalom

2018.09.16.

A program kapcsolódik az EFOP-5.2.2-17 Felhívás céljaihoz, a magyarországi (köz)szolgáltatások elérhetőségének és minőségének fejlesztéséhez, esélyteremtő szerepének - különösen a szociálisan hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek kapcsán történő – javításához, mert a jelen lévő szakemberek mindegyike a saját területén a hátrányos (néhol halmozottan hátrányos) helyzetű gyerekekkel foglalkozik, és a tánc, a mozgás hátránykompenzációs szerepére építve tartja meg a foglalkozásokat. Az így elért gyerekek más ilyen jellegű fejlesztésben általában nem vesznek részt, így ezekkel a foglalkozásokkal nő a helyi közszolgáltatások elérése, az ezekhez a szolgáltatásokhoz való hozzáférés is, így is megvalósul a hátránykompenzáció.

A következő Gyakorlati tudásátadás a szakemberek körében című műhelymunkán az alapítvány egyik dolgozója, Lőrincz László mutatta be a néptáncórákon alkalmazott módszereit. Ő maga is elmondta, hogy az ő gyerekkorában alkalmazott tanítási módszer a mai szociálisan hátrányos helyzetű tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek oktatásánál már nem használható. Vagyis az „állj be mögém és csináld" - elv nem működik. A tanulmányai során 2015-ben találkozott egy új módszerrel, amit a mai napig is sikerrel alkalmaz. A módszer abban nyilvánul meg, hogy az egyes mozdulatokhoz formát és színt kapcsol.

A Lévai-módszert alkalmazza, amit egy továbbképzés során sajátított el, melynek címe: „A mozgás fejlesztése. A tánc szakmódszertan gyakorlata.” A motívumokhoz jeleket rendel, ezeket megtanítja a gyerekeknek és ezáltal játékossá válik a foglalkozás. Zene nélkül kezdi a megtanítást, majd amikor már magabiztosak a HH-s gyerekek, kapcsolja csak be a zenét. A jelekhez eszközöket is bevisz, ezt a hozott videón is láthatták a szakemberek. Sőt elmondta, hogy a karikákból akadálypályát is szokott építeni, és van olyan csoportja, ahol ezt az építést a gyerekekre tudja bízni. Ha egy önállóan elvégezhető egyszerű faladatott sikerrel tud elvégezni egy szociálisan hátrányos helyzetű tanulási nehézségekkel küzdő gyerek, annál nagyobb egyéni pozitív visszajelzés nincs, így lépésről tud épülni a pozitív énkép és kiteljesedni a személyisége. Nagyon kreatív dolgok szoktak születni ilyenkor, melyen még maga a fejlesztő is meglepődik. Ennél a fejlesztési módszernél is elengedhetetlen a hibák javítása, és nagy hangsúlyt fektet az értékelésre. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a mozgásfejlesztésben a HH-s- gyerekeknek sokkal nagyobb hatása van az értékelésnek (negatív/pozitív) egyaránt, mert ezekben a szociálisan hátrányos helyzetű családokban gyakorlatilag semmilyen visszacsatolásos értékelést nem kap a szociálisan hátrányos helyzetű tanulási nehézségekkel küzdő gyermek. A művészeti oktatás adja meg számukra az önbizalmat, a kiutat, a sikerélményt. A szakemberek egyetértettek abban, hogy ennek a módszernek egyes elemeit saját maguk is ki fogják próbálni, színesebbé téve ezáltal a foglalkozásokat.

A rendezvényen megjelent külföldi szakmai együttműködő partnerek Szlovákiából: Marián Lojan Súkromné centrum vol’ného casu Mariána Lojana, Stofan Farntisek Súkromné centrum vol’ného casu –Streda nad Bodrogom

A rendezvényen megjelent külföldi szakmai együttműködő partnerek Ukrajnából: Olga Pantelejeva és Svezlitsa Valentuna, Lvivszka Miszka Promadszka Organizacija Aszociacija Pedaogicsnih Pracivniki Skil Ta Domkilnih Vihovnih Zakladiv

A rendezvényen megjelent külföldi szakmai együttműködő partnerek Romániából: Péntek László, Török Ferenc Asociatia Culturala Rakoczi

 

 

 

7. alkalom

2018.09.16.

A program kapcsolódik az EFOP-5.2.2-17 Felhívás céljaihoz, a magyarországi (köz)szolgáltatások elérhetőségének és minőségének fejlesztéséhez, esélyteremtő szerepének - különösen a szociálisan hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek kapcsán történő – javításához, mert a jelen lévő szakemberek mindegyike a saját területén a hátrányos (néhol halmozottan hátrányos) helyzetű gyerekekkel foglalkozik, és a tánc, a mozgás hátránykompenzációs szerepére építve tartja meg a foglalkozásokat. Az így elért gyerekek más ilyen jellegű fejlesztésben általában nem vesznek részt, így ezekkel a foglalkozásokkal nő a helyi közszolgáltatások elérése, az ezekhez a szolgáltatásokhoz való hozzáférés is, így is megvalósul a hátránykompenzáció.

A műhelymunkák negyedik alkalmára külföldi szakmai partnerünk, a Súkromné centrum vol’ného casu –Streda nad Bodrogom – Stofan Farntisek képviselője egy igazi interaktív előadással készült. Bemutatta a szlovákiai jó gyakorlatukat, így egy remek gyakorlatorientált tudásátadás valósult meg a szakmai tervben vállaltak szerint. Az előadó bevonta a résztvevő szakembereket (mentorokat, nevelőket, szociális segítőket, a humán közszolgálat delegáltjait), hogy a saját bőrükön tapasztalják, hogyan is folyik náluk a művészeti - társastánc oktatása a szociálisan hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek esetében. Az alapprobléma náluk is az, hogy a szociálisan hátrányos helyzetű tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek esetében hiányzik a tanulás iránti motiváció, az oktatásban való jelenlétük gyakran konfliktusokkal terhelt. A bemutató során cha-cha-chát, angolkeringőt és bluest tanított (nem a műfajnak, hanem a módszernek, mint mozgásfejlesztésnek van nagy jelentősége), amely során megmutatta hogyan is tanítja meg a HH-s gyerekeknek a táncoktatáson keresztül a helyes számolást, ezzel eléri a zenei biztonságot és egyben a matematikai logikai gondolkodást is fejleszti a tanítványoknál. Zene és tánc együttesen fejleszti ugyanis a memóriát és logikai gondolkodást. Emellett a téri tájékozódást, a másikhoz való viszonyulását. Az idegrendszeri fejletlenségek nagyban korrigálhatók mozgásfejlesztéssel. Számos esetben a tanulási nehézségeket idegrendszeri fejlődési visszamaradás okozza. A tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek finommotorikai elmaradottságát a nagymozgások kedvezően csökkentik és a ritmus és mozgás által olyan agyi területek is megszólíthatóvá válnak, amelyek azután az iskolai tananyag elsajátítását is megkönnyítik. Sokszor tehát a foglalkozások során is bevonják a tananyagokat – például a számolást -, amelyet így más nézőpontból, könnyen elsajátítanak a gyerekek. Önbizalmuk ezáltal nő és a megtapasztalt folyamatot azután az iskolában is hasznosítják a tanulás során.

Fontosnak tartja az órára való felkészülést is, amely megnyilvánul mind az öltözékben, mind a partnerek egymáshoz való viselkedésében az órák során Ezzel megteremti a gyermekek életéből sokszor hiányzó rutint – az előzetes tudatos ráhangolódást, a tervezés képességét. Megköveteli és betartatja az általa felállított szabályokat, amelyek elengedhetetlenek az órák tananyagának elsajátításában. Az előadásából azt is megtudhattuk, hogy a fontos számára a társastánc oktatásán kívül, a helyes viselkedés kultúra ismeretének átadása is a hagyományok őrzésén keresztül, amely fölött a mai világban sokszor elsiklunk. Az előadás során is beszélt a lányok felkéréséről, a tiszteletadás jeleiről, és a nemiség szerepéről, azaz mi a nő és mi a férfi helyes viselkedésformája. Ezeket a viselkedésmintákat egy szociális hátrányos környezetből érkező tanulási és beilleszkedési zavarokkal küzdő fiatalnak tanítani kell, mivel a normákat a család nem tudja átadni. Ezek az ismeretek elengedhetetlenek egy egészséges énkép kialakulásához, és hogy egészséges felnőtt váljon a HH-s fiatalokból. Oktatásuk ugyan néha nehéznek bizonyul és nem zökkenőmentes, azonban játékos mozgásos, művészeti fejlesztési formába ültetve a tapasztalatok szerint sokkal könnyebben elsajátíthatóak ezek a kívánt viselkedésformák.

 

 

 

8. alkalom

2018.09.17.

A program kapcsolódik az EFOP-5.2.2-17 Felhívás céljaihoz, a magyarországi (köz)szolgáltatások elérhetőségének és minőségének fejlesztéséhez, esélyteremtő szerepének - különösen a szociálisan hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek kapcsán történő – javításához, mert a jelen lévő szakemberek mindegyike a saját területén a hátrányos (néhol halmozottan hátrányos) helyzetű gyerekekkel foglalkozik, és a tánc, a mozgás hátránykompenzációs szerepére építve tartja meg a foglalkozásokat. Az így elért gyerekek más ilyen jellegű fejlesztésben általában nem vesznek részt, így ezekkel a foglalkozásokkal nő a helyi közszolgáltatások elérése, az ezekhez a szolgáltatásokhoz való hozzáférés is, így is megvalósul a hátránykompenzáció.

A foglalkozások mindegyikén, így ezen is folyamatosan arról egyeztettek a szakemberek, hogy az éppen aktuális téma hogyan érinti a hátrányos helyzetűeket és mi lehet ebben a megfelelő jó gyakorlat, ők szakemberekként hogyan tudnak hozzájárulni a hátránykompenzációhoz. A műhelymunka során a megjelent szakemberek, szakmai megvalósítók és külföldi partner szervezetek képviselői összefoglalták az előző foglalkozásokon hallottakat és látottakat.

Szlovákiából a Súkromné centrum vol’ného casu –Streda nad Bodrogom – Stofan Farntisek, valamint a Súkromné centrum vol’ného casu Mariána Lojana, és Romániából az Asociatia Culturala Rakoczi – Péntek László, Török Ferenc képviselői vettek részt a rendezvényen. Minden szakember kinyilvánította véleményét és javaslatait a módszerekkel kapcsolatban, előkészítve a közös kutatást. Program háziasszonya és moderátora Réthiné Muha Krisztina és Dr. Muha Miklós volt. A megbeszélésen a kutatás előrehaladásáról is szó esett. Réthiné Muha Krisztina beszámolt arról, hogy kikkel készítettek mélyinterjút, illetve a pilot kutatás eredményeiről is tájékoztatta a jelenlévőket.

Az interjúk során adott válaszok alapján is felmerült az a probléma, hogy a hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek fejlettségi szintje nem ugyan az, mint régen. Éppen ezért tartottak nyáron egy a mozgásfejlettségi szint mérésére alkalmas belső továbbképzést. Összefoglalták azokat az új módszereket, amelyeket nyáron már elsajátítottak. A már megtanult feladatokat a szakemberek kipróbálták a tanítványaikon. A szociálisan hátrányos helyzetű tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek érdeklődésének fenntartásában, az órai fegyelmezésben és értékelésben nagy szerepe van a játékosságnak. A játék és az eszközök használata egy másik problémát vetett fel, hogy hol kezdődik a tánctanulás, mi az, hogy játékos tánctanulás, és hogy az eszközök alkalmazása során milyen mértékben javul a hátrányos helyzetű tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek tananyag-elsajátítási képessége, hogyan alakul ki a pozitív énkép. Ebben a témában a szakemberek véleménye megoszlott. A Ruszin Kisebbségi Önkormányzat elnöke szerint a néptánc a mozgásfejlesztés és a hagyományőrzés révén együttes hatással van arra, hogy a gyerekek ügyesen táncoljanak. Az elhangzottak alapján megállapíthattuk, hogy Magyarországon bevett szokás, hogy a tanítás során rengeteg eszközt alkalmazunk. Ezen eszközök használata a játékos tanulást eredményezi, viszont a külföldi partnereink ebben még fejleszthető területet véltek felfedezni, ugyanakkor hajlandóságot mutatnak az új módszerek kipróbálására.

Megállapodtunk abban, hogy a szakmai tervben foglalat célok mentén folyik a további munka, vagyis a szakemberekkel közösen együttműködve azon szolgáltatások fejlesztése, melyek segítségével, sikerrel fejleszthetők a szociálisan hátrányos helyzetből induló tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek. A módszertani alátámasztás elsősorban a kooperatív tanulásszervezés, a projektmódszer, amelyre a művészeti képzés számtalan lehetőséget kínál. A művészeti nevelés a tolerancia, a másság elfogadásának is fontos színtere. A tevékenység alapvető jellemvonása az egyéniség megjelenése, a másság értékelése. A hátránykompenzáción túl a néptánc-foglalkozásokon lehetőség van a résztvevő fiatalok mozgásfejlesztésére, amely mai világunkban kiemelt jelentőségű, hiszen a statisztikák azt mutatják, hogy a fiatalok mozgásszegény életmódot folytatnak, ami igaz a kisgyermekként sportolókra is. A néptáncoktatás emellett jelentős hagyományőrző szereppel is bír, hiszen a fiataloknak ily módon az egyes tájegységek szokásait, kultúráját sikeresen továbbadhatjuk, biztosítva, hogy ezen értékek a későbbiekben is a magyar kultúra részét képezzék határon innen és túl. A tánc összpontosít a figyelemre, a kooperációs és kommunikációs készségekre, kitűnő közösségteremtő és -formáló szerepe van, erősíti az összetartozás érzését – olvashatjuk Tóth András: A néptánc az önkifejezés egyik eszköze című cikkben, ami megjelent az Új köznevelés havilapban.

 

 

 

9. alkalom

2019.03.29.

A program kapcsolódik az EFOP-5.2.2-17 Felhívás céljaihoz, a magyarországi (köz)szolgáltatások elérhetőségének és minőségének fejlesztéséhez, esélyteremtő szerepének - különösen a szociálisan hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek kapcsán történő – javításához, mert a jelen lévő szakemberek mindegyike a saját területén a hátrányos (néhol halmozottan hátrányos) helyzetű gyerekekkel foglalkozik, és a tánc, a mozgás hátránykompenzációs szerepére építve tartja meg a foglalkozásokat. Az így elért gyerekek más ilyen jellegű fejlesztésben általában nem vesznek részt, így ezekkel a foglalkozásokkal nő a helyi közszolgáltatások elérése, az ezekhez a szolgáltatásokhoz való hozzáférés is, így is megvalósul a hátránykompenzáció.

A műhelymunka során a hazai és a külföldi szakemberek ismét átbeszélték azokat a feladatokat, amelyeket a mozgásos felmérés alapján már eddig is megtanultak. Ezeknek a feladatoknak a végeztetése segíti a tanulási nehézségekkel küzdő gyerek hátránykompenzálását. Lépésről –lépésre ismét átvették az új módszerhez kapcsolódó mozgásformákat, feladatokat, amelyekkel fejlődik a gyerekek idegrendszere. Ehhez a mai műhelymunkához két szociálisan hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel küzdő különböző életkorú tanulót hívtunk segítségül. A tanulók mutatták be a feladatok pontos és szabályos végrehajtását. A helyes kivitelezésre való figyelem felhívás állt a műhelymunka középpontjában. A felmerülő kérdésekre azonnali választ is kaptak. A szakmai program végén egy tanulót megnéztek a feladatok végrehajtása közben és ellenőrizték, hogy az elvégzett mozgásformák mennyire voltak szabályosak. A szakemberek remekül helyt álltak.  Nagyon jól együtt tudtak dolgozni. A rendezvény során mindenképpen hasznos volt, hogy az hazai kollegáink mellett külföldi szakemberek is jelen voltak, akik egy más perspektívából is véleményt tudnak alkotni a látottakról és hallottakról, így átfogó véleményt, adott esetben kritikát tudnak megfogalmazni, amely hozzájárul az adott kérdéskör alaposabb megismeréséhez. Véleményük szerint nagyon hasznos volt a műhelymunka, hiszen a felmerült kérdéseikre azonnali választ tudtak kapni, ami megkönnyíti a szakmai munkájukat.

 

 

 

10. alkalom

2019.03.30.

A program kapcsolódik az EFOP-5.2.2-17 Felhívás céljaihoz, a magyarországi (köz)szolgáltatások elérhetőségének és minőségének fejlesztéséhez, esélyteremtő szerepének - különösen a szociálisan hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek kapcsán történő – javításához, mert a jelen lévő szakemberek mindegyike a saját területén a hátrányos (néhol halmozottan hátrányos) helyzetű gyerekekkel foglalkozik, és a tánc, a mozgás hátránykompenzációs szerepére építve tartja meg a foglalkozásokat. Az így elért gyerekek más ilyen jellegű fejlesztésben általában nem vesznek részt, így ezekkel a foglalkozásokkal nő a helyi közszolgáltatások elérése, az ezekhez a szolgáltatásokhoz való hozzáférés is, így is megvalósul a hátránykompenzáció.

Immár a 10-ik műhelymunka alkalmon találkoztak a hazai és külföldi szakemberek 2 órás időtartamban. A műhelymunka során a hazai és a külföldi szakemberek a szakmai tervben vállalt szempontok szerint összegezték az eddigi szakmai munkát. A műhelymunkának egy szakmailag jegyzett táncpedagógia program adott otthont, ahol szociálisan hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek léptek fel. Nagyon fontos volt a programon látottak megbeszélése. A hazai és a külföldi szakembereknek is az volt a véleménye, hogy a látott csoportok, szóló táncosok, és népdalosok remekül fel voltak készítve erre a megmérettetésre, ezzel is azt bizonyítva, hogy a tánc igen is hátránykompenzációs tevékenység. A színpadon eltűnnek a szociális hátrányok. A csoportos produkciók magas szintű művészi munkát tükröztek. A szociálisan hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek arca sugározta a jókedvet. (A rendezvényen közel 300 szociálisan hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek mutatta be tudását szakavatott zsűri előtt. A szakemberek minősítéssel értékelték a táncosokat, mind egyéniben, mind pedig csoportosan.) Ez a fajta értékelési mód kimondottan tetszett a külföldi partnereinknek, hiszen így egy gyerek sem ment haza üres kézzel. Ez az alkotó tevékenység adta sikerélmény segít számukra pozitív énkép kialakulásában. A Sipos György Alapfokú Művészetoktatási és Nevelési Közhasznú Alapítvány által kifejlesztet egyedi értékelési és motivációs rendszer bemutatásra került. A műhelymunka végén összefoglalva megbeszéltük, hogy ezt a művészi oktatást,  mint hátránykompenzáló munkát folytatni kell, és ezzel a hazai és a külföldi szakemberek is egyetértettek. A messziről érkezett partnerek nagyon kedves gesztusnak ítélték a hideg tálas vendéglátást, melyet a szakmai munka után jóízűen fogyasztottak el vacsora gyanánt. Külföldi partner szervezetek: Súkromné centrum volného casu Streda nad Bodrogom, Súkromné centrum volného casu Mariána Lojana, Lvivszka Miszka Promadszka Organizacija Aszociacija Pedaogicsnih Pracivniki Skil Ta Domkilnih Vihovnih Zakladiv

 

 

11. alkalom

2019.05.08.

A program kapcsolódik az EFOP-5.2.2-17 Felhívás céljaihoz, a magyarországi (köz)szolgáltatások elérhetőségének és minőségének fejlesztéséhez, esélyteremtő szerepének - különösen a szociálisan hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek kapcsán történő – javításához, mert a jelen lévő szakemberek mindegyike a saját területén a hátrányos (néhol halmozottan hátrányos) helyzetű gyerekekkel foglalkozik, és a tánc, a mozgás hátránykompenzációs szerepére építve tartja meg a foglalkozásokat. Az így elért gyerekek más ilyen jellegű fejlesztésben általában nem vesznek részt, így ezekkel a foglalkozásokkal nő a helyi közszolgáltatások elérése, az ezekhez a szolgáltatásokhoz való hozzáférés is, így is megvalósul a hátránykompenzáció.

A műhelymunka során a hazai és a Szlovákiából érkezett szakemberek az eddigi hátránykompenzáló szakmai munkájukat mutatták be. Szóba került, hogy az új tanítási módszer elemeit hogyan tudják beépíteni a munkájuk során. Vannak olyan hazai szakemberek, akik már rutinossá tették az új mozgásformákat a tanításaik során, azonban a szlovák partner még nem tudta alkalmazni. Szó esett arról, hogy milyen nehéz manapság a gyerekeket fegyelmezni. Ezzel minden jelenlévő egyetértett. Sőt javasolták egymásnak, hogy kezdjék el alkalmazni az új módszert, mert ezáltal hosszabb távon fegyelmezhetőbbé vállnak a szociálisan hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek. Azokkal a diákokkal könnyebb dolgozni, akik fegyelmezettebbek, érdeklődőbbek. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a szociálisan hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek idegrendszere érett legyen. Ezzel az új módszerrel lehet fejleszteni a gyerekeket, a mozgás során a hátránykompenzációt is elvégezzük, hiszen mindenkinek ugyan azt a mozgást kell végeznie. A sikeres végrehajtás mindenki számára pozitív életérzést eredményez.  A műhelymunka végén összefoglalva megbeszéltük, hogy ezt a munkát folytatni kell, és ezzel a hazai és a külföldi szakemberek is egyetértettek.

 

 

12. alkalom

2019.08.26.

A program kapcsolódik az EFOP-5.2.2-17 Felhívás céljaihoz, a magyarországi (köz)szolgáltatások elérhetőségének és minőségének fejlesztéséhez, esélyteremtő szerepének - különösen a szociálisan hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek kapcsán történő – javításához, mert a jelen lévő szakemberek mindegyike a saját területén a hátrányos (néhol halmozottan hátrányos) helyzetű gyerekekkel foglalkozik, és a tánc, a mozgás hátránykompenzációs szerepére építve tartja meg a foglalkozásokat. Az így elért gyerekek más ilyen jellegű fejlesztésben általában nem vesznek részt, így ezekkel a foglalkozásokkal nő a helyi közszolgáltatások elérése, az ezekhez a szolgáltatásokhoz való hozzáférés is, így is megvalósul a hátránykompenzáció.

A műhelymunka során, a nyáron történt már a fellépéseken élesben alkalmazott hátránykompenzáló módszerek mérhető hatásait osztották meg egymással a szakemberek. A beszámolók során megtudhatták a jelenlévők, hogy számos csoport kamatoztatta tudását, hiszen sok tánccsoport lépett fel különböző rendezvényeken sikerrel. A csoportok felléptek falu napokon, nyáron rendezett fesztiválokon. Mind az önkormányzat és a művelődési házak humán szolgáltatói és külföldi partnerszervezet szakemberei (Súkromné centrum vol’ného casu –Streda nad Bodrogom, Stofan Farntisek) azt nyilatkoztak, hogy a fellépéseket nagyon élvezték, és sikeresek voltak. A tánccsoportokba sikerrel integrált szociálisan hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek pozitív énképe, önbizalma nőtt. A műhelymunka további részében arról esett szó, hogy a tavalyi éven megkezdett innovációs munkát feltétlenül folyatatni kell, mert akik a tavalyi éven már beépítették az órákba, könnyebben tudtak az év vége felé dolgozni. Az új, adott esetben nemzetközi módszerek tehát hatással volt a szociálisan hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek fejlődésére. Az új kompetencia fejlesztés szükségességében mindenki egyet értett. Fontosnak tartják, hogy a következő időkben is alkalmazzák a már megtanult mozgásformákat, hiszen könnyebb az érett idegrendszerű gyerekekkel dolgozni. A tánc során tudjuk enyhíteni a szociális hátrányokat, ami a mi vonzáskörzetünkben sajnos igen magas. A műhelymunka végén összefoglalva megbeszéltük, hogy a megkezdett munkát folytatni kell, és ezzel a hazai és a külföldi szakemberek is egyetértettek.

 

 

13. alkalom

2019.09.14.

A program kapcsolódik az EFOP-5.2.2-17 Felhívás céljaihoz, a magyarországi (köz)szolgáltatások elérhetőségének és minőségének fejlesztéséhez, esélyteremtő szerepének - különösen a szociálisan hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek kapcsán történő – javításához, mert a jelen lévő szakemberek mindegyike a saját területén a hátrányos (néhol halmozottan hátrányos) helyzetű gyerekekkel foglalkozik, és a tánc, a mozgás hátránykompenzációs szerepére építve tartja meg a foglalkozásokat. Az így elért gyerekek más ilyen jellegű fejlesztésben általában nem vesznek részt, így ezekkel a foglalkozásokkal nő a helyi közszolgáltatások elérése, az ezekhez a szolgáltatásokhoz való hozzáférés is, így is megvalósul a hátránykompenzáció.

A műhelymunka során a szakmai vezetők és a pályázatban résztvevő külföldi és hazai szakemberek kerekasztal beszélgetés során fejtették ki véleményüket. A beszélgetés során kiderült, hogy az ukrán szakemberek (Lvivszka Miszka Promadszka Organizacija Aszociacija Pedaogicsnih Pracivniki Skil Ta Domkilnih Vihovnih Zakladiv – Olga Pantelejeva) a tanítási óráikban a bemelegítés részébe építik be a pályázatban megtanult módszert. Elmondták, hogy a szociálisan hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek visszajelzései alapján szívesen végezték az új gyakorlatokat. A szlovák partner (Súkromné centrum vol’ného casu –Streda nad Bodrogom – Stofan Farntisek és Súkromné centrum vol’ného casu Mariána Lojana) képviselője elmondta, hogy nekik még gondot okoz a mozgásformák folyamatos beépítése a foglalkozások során, azonban arra fog törekedni, hogy a tanítási folyamatában megtalálja a helyét az innovációs módszernek. A szakemberek között ez a fajta hozzászólás némi ellentmondást eredményezett. Voltak, akik az ukrán szakember (Lvivszka Miszka Promadszka Organizacija Aszociacija Pedaogicsnih Pracivniki Skil Ta Domkilnih Vihovnih Zakladiv – Olga Pantelejeva) véleményével értettek egyet, és voltak, akik a szlovák partner (Súkromné centrum vol’ného casu –Streda nad Bodrogom – Stofan Farntisek és Súkromné centrum vol’ného casu Mariána Lojana) véleményével azonosultak. Azonban abban minden szakember egyetértett, hogy foglalkozni kell az új módszer alkalmazásával, csak meg kell mindenkinek találnia a helyét a foglalkozások lebonyolítása során. a szociálisan hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek sikerrel integrálhatók és fejleszthetők a művészeti oktatás által.

 

 

14. alkalom

2019.10.09.

A program kapcsolódik az EFOP-5.2.2-17 Felhívás céljaihoz, a magyarországi (köz)szolgáltatások elérhetőségének és minőségének fejlesztéséhez, esélyteremtő szerepének - különösen a szociálisan hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek kapcsán történő – javításához, mert a jelen lévő szakemberek mindegyike a saját területén a hátrányos (néhol halmozottan hátrányos) helyzetű gyerekekkel foglalkozik, és a tánc, a mozgás hátránykompenzációs szerepére építve tartja meg a foglalkozásokat. Az így elért gyerekek más ilyen jellegű fejlesztésben általában nem vesznek részt, így ezekkel a foglalkozásokkal nő a helyi közszolgáltatások elérése, az ezekhez a szolgáltatásokhoz való hozzáférés is, így is megvalósul a hátránykompenzáció.

Az októberi műhelymunka során, a napokban hazaérkezett szakemberek osztották meg tapasztalatukat az ukrán útról. A szakemberek az ukrán partnerszervezetet (Lvivszka Miszka Promadszka Organizacija Aszociacija Pedaogicsnih Pracivniki Skil Ta Domkilnih Vihovnih Zakladiv) látogatták meg. Olga Pantelejeva és csapata remek vendéglátó volt. Gyakorlatban sikerült az ukrán művészet oktatási módszereket megismerni, melyek különösen a szociálisan hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek kapcsán formabontóak. A részt vevők elmondták, hogy az út során betekintést kaptak az ukrán partnereink szakmai munkájáról. Kiváló előadásban volt részük, ahol a különösen a szociálisan hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek arcáról sugárzott az öröm, a mosoly. Az előadói képességük nagyszerű. Az ukránok mellett a hazai különösen a szociálisan hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek is kitettek magukért. Az ukrán szakemberek elmondták, hogy a már tőlünk megtanult módszerek segítségével könnyebben tudják az egyes táncok etűdjeit megtanítani a szociálisan hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek számára. A továbbiakban ismét felhozódott, hogy az ukrán példán elindulva a hazai szakemberek is már alkalmazzák az új kompetencia fejlesztést. Igyekszik mindenki a saját munkája során beépíteni a már megtanultakat. A projektvezető kérte a résztvevőket, hogy a projekt során készülő tanulmányba feltétlenül kéri a hazai és a külföldi partnerek írásos véleményét. A rendezvény után úgy vélték szakértőink, hogy a külföldi szakemberek bevonása és ezáltal az ő módszertani eszközeik, észrevételeik bizonyosan hozzá fognak járulni a hazai szakemberek gondolkodásának fejlődéséhez. Így reményeink szerint csökkenthetők a térségben az egyenlőtlenségek, és felgyorsulhat a felzárkózás folyamata is. A műhelymunka során egyetértettünk a munka további folytatásában. Az elkészült vélemények a projekt aloldalán került publikálásra.

 

 

15. alkalom

2020.02.26

A program kapcsolódik az EFOP-5.2.2-17 Felhívás céljaihoz, a magyarországi (köz)szolgáltatások elérhetőségének és minőségének fejlesztéséhez, esélyteremtő szerepének - különösen a szociálisan hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek kapcsán történő – javításához, mert a jelen lévő szakemberek mindegyike a saját területén a hátrányos (néhol halmozottan hátrányos) helyzetű gyerekekkel foglalkozik, és a tánc, a mozgás hátránykompenzációs szerepére építve tartja meg a foglalkozásokat. Az így elért gyerekek más ilyen jellegű fejlesztésben általában nem vesznek részt, így ezekkel a foglalkozásokkal nő a helyi közszolgáltatások elérése, az ezekhez a szolgáltatásokhoz való hozzáférés is, így is megvalósul a hátránykompenzáció.

A műhelymunka során a Réthiné Muha Krisztina tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a projekt milyen előrehaladott állapotban van. Elmondta, hogy jelenleg a készülő kutatási anyagban hol járnak, milyen felépítéssel készül az anyag, amit Stofanné Barna Boglárkával együtt készítenek. Elmondták, hogy a kutatási anyag kiinduló alapja a pályázat során felállított hipotézisek bizonyítása, illetve a menetközben új hipotézisek felállítása volt. Tájékoztatást adtak a munka menetéről, és megköszönték az eddig segítséget. Továbbá elmondták, hogyan tervezik a záró konferencia lebonyolítását. Mikorra érkeznek a külföldi vendégek, milyen lesz a menete, kik fognak előadásokat tartani. Jelen volt Súkromné centrum vol’ného casu –Streda nad Bodrogom – Stofan Farntisek is, az egyik külföldi partnerszervezet képviselője, aki szintén megosztotta véleményét ezzel kapcsolatban. Elmondta, hogy a pályázat során hogyan hasznosítja az új információkat, az új módszert, melyekkel a szociálisan hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeket fejlesztik. Úgy gondoljuk, hogy a műhelymunka elérte célját.