Európai Szociális Alap
uniosprojektek.hu

Szakemberek beszámolói

Alapozó mozgásterápia 

Tar Anett:

Ez a harmadik tanévem szakemberként és ez idő alatt volt lehetőségem egy pályázaton keresztül megismerkednem az alapozó terápiával. A terápia megismerése során jöttem rá arra pályakezdőként, hogy mekkora szükség van ugyanis nagymértékű a probléma. Első pillanattól kezdve tudtam, hogy ezt valahogyan bele kell építenem a tanórákban ugyanis ez nagyon hasznos. De jött a kérdés: Hogyan? Mivel táncspecialista vagyok elsősorban mozgás terén észleltem a problémát, de más területen tanító hozzáértő kollégákkal beszélve hamar megerősödött bennem, hogy akinél a mozgásnál is nagymértékű a probléma annál több területen is van, amit a tanfolyam alapján megtanultunk: tehát összefüggésben van beszéd olvasás mozgás stb. A továbbképzésen tanultak alapján megpróbáltam elsősorban játékosan (nem tudatva a gyerekkel hogy ez egyfajta felmérés) felmérni a helyzetet. Fejlődéstani mozgások, futás, rugalmasság, keresztmozgás, ritmus vizsgálat, térmozgás egyensúly. Minden területen túlnyomó többségben fejlesztésre szorulnak a gyermekek. A szigorú meglévő tanmenet mellett nagyon nehéz külön órát erre a fejlesztésre áldozni. De! Mivel táncóráról beszélünk, nagyon egyszerű dolgunk van a fejlesztést mind úgy végezni, hogy hogy nincs annak nevezve, de mégis fejlesztünk. Van, bemelegítés ahol vannak különböző járásformák (sarkon járás, féltalpon járás törpejárás stb.). Irányokban dolgozunk folyamatosan. Ugrás gyakorlatok sorozata (egy lábon, két lábon, egy lábról két lábra, két lábról egy lábra, terpesz zár stb.) Ugrás gyakorlatok irányváltásokkal (negyed, fél egész). Keresztmozgások is folyamatosan jelen vannak a két agyfélteke megdolgoztatásával (csapások). Függetlenítés ahol a test különböző végtagjai, részei más irányba mást csinálnak. A ritmus az óra egész részében velünk van tapsolás (tapsritmus), mondókák tanulása (beszédritmus). Igazából, ha már egy mondókat, kiszámolót tanulunk, amire elkezdünk egyenletesen járni, tapsolni és még mindeközben mondjuk is, összetetté válik az egész. Mindezt összeköthetjük az egyensúllyal is, ha egyszerűen eszközöket alkalmazunk (babzsák a fejre). Bevált játék ahol a gyermekek különböző állatok mozgásával azonosulnak (nyuszi, medve, sánta róka, gólya, béka stb.). Természetesen az adott gyakorlatokat korosztálynak megfelelően nehezítem, könnyítem. Összegezve mindezt a mozgás fejlesztő hatású és egyfajta terápia a gyerekek számára és egy kis odafigyeléssel a főbb fejlesztési szempontokat nézve kreatív módon be lehet vonni a tanórákba, a pozitív irányba való fejlődés érdekében.

Szécsi Bernadett:

2018 júniusában ismerkedett meg az iskolánk specialista gárdája egy különleges mozgás-felmérési módszerrel. Ennek kimeneteleként számos csoportot és kontrollcsoportot mértünk fel ez idáig. A mérés alatt alapvető mozgásformákat vizsgáltunk, melyről azt hinnénk, hogy minden gyermek alapmozgás kincsének a része. Meglepve tapasztaltam, hogy a számomra alapvetőnek gondolt mozgásformák (lábujjon járás, sarkon járás, mászás, kúszás , stb) teljesen idegenek, sokszor kivitelezhetetlen a felmért gyermekek számára. Mivel nekem kétségeim voltak az alapozó terápia ezen formáját illetően, én – bevallom őszintén – nagyon ritkán, vagy egyáltalán nem alkalmaztam a csoportjaimnál  ezeket a gyakorlatokat jó ideig. A visszamérés során szembesültem az alapozó terápia létjogosultságával, és utána fokozatosan beépítve az óráim bemelegítés részébe, valóban megtapasztalhattam az alapozó terápia létjogosultságát. Azóta jobban fejlődnek a táncosaim, könnyebben tanulnak folyamatokat, vagy akárcsak lépéseket is. Általános iskolai tanítóiktól érdeklődve, azóta az órai munkájukon is pozitív változás érzékelhető. Úgy gondolom, igen hasznos, és fontos információk birtokába juthattunk ezen felmérés révén, és az alapozó terápiával valóban esélyt tudunk adni azoknak a gyerekeknek, akiket az iskolában elkönyvelnek „gyenge képességű”, vagy „rossz gyereknek”. Ezen alapvető mozgásformák visszatanításával beiskolázzuk az mozgást, az agyi területeket stimuláljuk, így sikeresebb, boldogabb élet várhat gyermekeinkre, és a mi saját tanári munkánkat is megkönnyítjük vele.

Képes Dorottya:

Szeptemberben belecsöppentem a oktatói asszisztensi világba. Éppen ezért leginkább csak a mostani elsősökön látom, hogy mennyire visszamaradott a mozgásuk a korukhoz képest, nem tudják összekoordinálni a testüket, sőt a mozgás „alapjai” sem mennek néhány gyereknek. Ilyen például a kúszás, páros lábon ugrálás, szökdelés, gurulás, keresztezett mozgás, de még a figyelmük is elterelődik, ha beszél hozzájuk egy szakértő. Ezt a bemeneti mérésnél lehetett a legjobban látni. Kis idő után a mozgásterápiával is megismerkedtem, melyet a néptáncórákon inkább bemelegítésnél szoktunk alkalmazni az elsős- másodikos táncosoknál. Már szeptember- október után látszott rajtuk a fejlődés (összeszedettebb a mozgás), de még mindig azt gondolom, hogy rengeteg olyan gyerek kerül ki az óvodából, aki nem iskolaérett. A második osztályhoz képest (akik már egy éve csinálják ezt a terápiát) is látványosan le vannak maradva. A nagyobb osztálynak jobb a ritmusérzéke, egyensúlyérzéke és kitartóereje is. Viszont véleményem szerint nehézségei is vannak a terápiának. Méghozzá az, hogy ahhoz hogy a gyerek szívesen csinálja ezeket, nagyon kreatívnak kell lenni, hogy olyan feladatot adjunk nekik, ami nem unalmas és monoton. Negatívum még az, hogy egy 60 perces órába nehéz beépíteni úgy, hogy ezen kívül jusson idő minden másra is. Mégis azt gondolom, hogy a gyerekek mozgásának a fejlődéséhez elengedhetetlen dolog az alapozó terápia, főleg ha ő folytatni szeretné a későbbiekben is a táncot, egy nagyon jó „kezdő löketet” adhat neki ez a terápia.

SZAKVÉLEMÉNY A MOZGÁSFELMÉRÉS ÉS FEJLESZTÉS TAPASZTALATAIRÓL

Darmos Csaba:

Az iskolánkban folyó EFOP-os pályázatban lehetőségünk nyílt megismerni az alapozó terápiát, amely egy elemi mozgásmintákra alapozó komplex idegrendszer fejlesztő módszer. Lényege a csecsemőkori mozgások visszatanítása. Ezáltal fejlődik a mozgásügyesség, a mozgáskoordináció, de a kutatások szerint a beszédre, az írás és olvasáskészségre is pozitív hatással van. Harminc éve foglalkozom néptánc oktatással. Tapasztalataim azt mutatják, hogy óriási különbség van a harminc évvel ezelőtt és a napjainkban az iskolába kerülő gyerekek érettsége, viselkedése, mozgáskultúrája között. Ma látványosan több a figyelemhiányos, viselkedés zavaros, hiperaktív, valamilyen DISZ-es problémával küzdő, sajátos nevelési igényű és nem utolsósorban mozgás ügyetlen, mozgásában visszamaradott gyerek. A pályázat alkalmat biztosított arra, hogy egy, az alapozó terápia feladatsoraiból kiválasztott és összeállított felméréssel, egy bemeneti és kimeneti mérés segítségével, és a két mérés közötti időszakban a gyerekek fejlesztésével, megállapítsuk a lemaradásokat és azt, hogy az általunk kialakított feladatsor beépítése a táncos foglalkozásokba eredményez e javulást tanítványaink körében. Nagyon sok bemeneti és kimeneti mérésen vettem részt. Több korosztály felmérésére került sor. A 12-18 éveseknél, akik életkorukból adódóan már fejlettebb mozgáskészséggel rendelkeznek, és több éve tanulnak valamilyen táncot a művészeti iskolában, a felmérő gyakorlatsor nem okozott különösebb gondot. Magas százalékban teljesítették a bemeneti mérést. Így a bemenet és a kimenet között nem tapasztaltam nagy különbséget. A művészeti iskolában én ezzel a korosztállyal foglalkozom. A bemeneti mérések tapasztalatai alapján nem láttam szükségesnek a feladatsorok év közbeni gyakorlását. Annál inkább a 6-8 éves korosztálynál. Itt a bemeneti mérések alapján szükségesnek gondolom a feladatok beillesztését és gyakoroltatását a táncórák bemelegítéseibe, tréningjeibe. Sokszor előfordult, hogy a gyerekek alapvető ugrásformákat nem tudtak végrehajtani, a keresztezett mozgásokkal még nagyobb problémák adódtak. A mozgáskoordinációs gyakorlatok, a kéz-láb összehangolása a felmért tanulók túlnyomó részénél megoldhatatlan feladatnak bizonyult. Voltak gyakorlatok, amelyeknél a végrehajtás során saját testsúlyuk megtartása volt az egyik kritériuma annak, hogy sikeresen elvégezzék a feladatot. Nagy százalékban nem tudták megtartani saját testsúlyukat. Ott, ahol a szakember rendszeresen és tudatosan alkalmazta a gyakorlatokat, tanév végére a kimeneti mérésben releváns különbség volt tapasztalható. A specialista beszámolója szerint a gyerekek a gyakorlásnak köszönhetően a táncos alapmozgásokat is könnyebben elsajátították. A módszer alkalmazását hasznosnak tartom elsősorban a 6-8 éves korosztálynál, azzal a kitétellel, hogy a gyakorlatsor ne egy unalomig ismételgetett kötelező feladat legyen a gyerekek számára, hanem végiggondoltan, tudatosan, a gyermektánc, a népi játékok, az esztétikus testképzés feladatai mellett szinte észrevétlenül beépített fejlesztő gyakorlás, melyet a gyerekek a foglalkozások szerves részének, játéknak tekintenek. Két-három év rendszeres fejlesztés mellett érdekes lenne egy kontrollcsoporttal összevetve azt is megvizsgálni, hogy mennyire kimutatható és bizonyítható a fejlődés az általános iskolai írás, olvasás, számolás terén, vagy éppen a magatartás, a tartós figyelem kialakulásában.

Felmérő feladatok

Lőrincz László:

A felmérésben szereplő feladatokat az EK/1 – AL/2. néptáncos osztályoknál használom, illetve 1 – 4. osztályig a testnevelés és énekórákon. Az egyes gyakorlatokból nagyon sok mindent „bele lehet csempészni” egy óra bemelegítés részébe, amit én zenére szoktam végeztetni, így talán még könnyeben és szívesebben hajtják végre a feladatsorban szereplő mozdulatokat a gyerekek. A nagymozgások és egyensúly gyakorlatokat testnevelés órán szoktam alkalmazni, mert ott adottak a gyakorlatokhoz szükséges tárgyi eszközök és pl.: az állat utánzó járások a tananyagban is benne vannak. A rugalmasság, keresztező és összerendező gyakorlatokat testnevelés és néptánc órán alkalmazom és nagyon jó és hasznos feladatoknak tartom ezeket a mozdulat sorokat. Tartalmaznak olyan gyakorlatokat, amelyeket egy egész tanév során gyakoroltatok a gyerekekkel, mire helyesen végre tudják hajtani. A ritmus gyakorlatok is nagyon hasznos és nélkülözhetetlen elemei egy ének – ill. néptánc órának. Jónak és hasznosnak tartom a felmérésben szereplő gyakorlatokat, mert nem csak a mozgásban fejleszti a gyerekeket, de idővel a tanulásban is fellelhető pozitív hatásai is megmutatkoznak majd.

Horváth Csaba:

A felmérésben szereplő feladatokból a bemelegítésnél, tréningnél szoktam használni. Mivel nagy általánosságban 1. osztályosok és 2. osztályosokat tanítok, nem használok mindent. Amit használok azt már több éve alkalmazom, de kiegészítem olyanokkal, amik a felmérésben vannak. Nagymozgások közül, amiket a talajon kell csinálni azokat nem használom mert nincs lehetőségük a gyerekeknek átöltözni. Rugalmasság feladatokat mindegyiket alkalmazom évek óta. Egyensúly feladatokat más gyakorlatokkal oldom meg. Keresztezőket jó ötletnek tartom és alkalmazom. Összerendező feladatokat már eddig is használtam, de vettem át a felmérésben szereplők közül is. A tapsolós ritmus gyakorlatokat szintén használtam eddig is de ezekből is vettem át. Összeségében jónak tartom a felmérő lapon szereplő gyakorlatokat, és amit tudok, alkalmazok belőle, mert azok használatával fejlődnek a gyerekek!

A mozgásfejlesztés

Juhász Viktória:

Telephelyeimen hátrányos helyzetű illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozom heti 4 tanítási órában tánctanítás keretében. Javarészt általános iskola alsó osztályos tanulókkal, akik eltérő személyiség és képességstruktúrával, eltérő szociális háttérrel és eltérő tapasztalatokkal rendelkeznek. Alacsony szociokulturális helyzetük miatt ingerszegény környezetben nőnek fel és élnek, amely kihat a személyiségükre, képességeinek fejlődésére, alakulására és annak alacsony szintjét eredményezi. A szülők iskolázatlansága, a szabályrendszer hiányossága és a nem megfelelő lakáskörülményeik is erősítik a kialakult helyzetet. Az átlagostól eltérő gyermekek másképpen reagálnak a környezetükre, deviánsak, környezetükkel gyakran kerülnek konfliktusba. Éretlen az idegrendszerük, magatartási, viselkedési és figyelemzavaraik vannak, dekoncentráltak. Ennek következményeként a tanulás során lemaradás jelei mutatkoznak. Sok köztük a beilleszkedési-tanulási és magatartási nehézségekkel, problémákkal küzdő (BTM, BTMN), valamint ADHD-s és sajátos nevelésű igényű (SNI) tanuló. Sajnos a legtöbb szülő a kivizsgálásra is nehezen viszi el a gyermekét, s miután megkapta a szakértő véleményét, a szakszolgálat eredményét nem tud mit kezdeni a helyzettel. Nem néz a gyökerei mögé, miért alakult ki a csemetéjénél, mi a probléma forrása. A tanulóknak nagyon fontos lenne, hogy érezze a szülő érzelmi támogatását, azt hogy számíthat a segítségére és hogy elfogadja a gyermeket illetve, hogy biztosítja számára azt, hogy minden esetben mellette áll. A tapasztalatok elkeserítő módon mást igazolnak, a legtöbb szülő inkább szemet huny az ilyen jellegű problémák esetében. Az igazat megvallva az látszik, hogy kevés minőségi időt töltenek a gyerekekkel és hogy legtöbbször a gyermek akarata érvényesül a szülőével szemben, szóval a nebuló irányítja a szülőket. Az iskolából hazaérve a gyermek vagy az udvaron, utcán próbálja feltalálni magát, vagy a képernyő előtt ülve nagyrészt értelmetlen műsorokat néz. Továbbá nincsenek meg a megfelelő szabályrendszerek, nem tanítják meg őket a megfelelő és elfogadható viselkedési normákra. A legtöbb esetben, ha valami nem tetszik a szülőnek, nem elmagyarázza és megbeszéli a gyermekkel, hogy mit szabad, mit nem, minek mi a következménye, hanem obszcén szavakkal illeti, ami akár agresszív viselkedésig és tettlegességig is fajulhat. Minden általam leírt problémát figyelembe véve megállapítható, hogy rengeteg gyerek életkorához képest alulteljesít. Ezt az óráimon is tapasztalom. Nehezen tudnak az elvárásokhoz alkalmazkodni, annak megfelelni, nehezen követik az utasításokat, hiszen a közösségbe való beilleszkedésük, személyiségfejlődésük nehezített. Szociális, társas, kapcsolati problémákkal, tanulás, koncentráció és figyelem zavarral illetve magatartásszabályozási hiányosságokkal küzdenek. Továbbá felfedezhető rajtuk a nyugtalanság, agresszivitás, túlzott mozgékonyság, viszont ezzel szemben, mint ahogy már említettem rövid ideig tudnak egy adott feladatra koncentrálni és figyelni, fáradékonyabbak. Nagy különbséget mutatnak a fizikai képességek területén. Jellemző a diszharmónikus, rendezetlen mozgás, a helytelen testtartás, testséma hiánya, mozgás és térkoordináció, egyensúlyérzék hiánya és a mozgásos ügyetlenség. Egyértelműen mozgáskoordinációs zavarokkal küzdenek. Az összerendezetlen mozgás az idegrendszer éretlenségét mutatja. Gondoljunk csak bele, minden gyermek a mozgással kezdi megismerni a világot. Foglalkozásiam alatt észrevettem, hogy a tanulók nehezen tudták utánozni és elsajátítani a keresztmozgásokat. A bemelegítés feladatai közé beiktattam a keresztező gyakorlatokat, ami által a gyermek könnyebben megismerte a saját testét, testrészeit. Elősegítette, hogy könnyebben tájékozódjanak a térben, ismerjék az irányokat a jobb és a bal oldalt. Fontos volt számomra, hogy szét tudják választani és külön tudják mozgatni jobb és bal oldali testrészüket, úgy gondolom ez az iskolai tanulás sikerességéhez is elengedhetetlen. Sajnos, van olyan tanuló aki még mindig küszködik ezen ismeretek elsajátításával. Óráimon gyakorolni szoktuk a különböző lábtő részeken történő járásokat. Eleinte nem a feladat kivitelezésének pontosságára és precizitására figyeltek, hanem az volt számukra a fontos, hogy minél gyorsabban végrehajtsák az adott feladatokat. Mára már vannak olyanok, akik megértették, hogyan kell megfelelően kivitelezniük a gyakorlatokat. Egyensúlyérzék fejlesztő gyakorlatokat is alkalmazni szoktam, hiszen ez minden mozgásos tevékenység alapja. Fejleszthető általa az összehangolt mozgás továbbá a törzsizmok, lábizmok, farizmok erejét, teljesítményképességét is fokozza. A ritmusgyakorlatok is nagyszerű hatással rendelkeznek. Fejlesztik a gyermek beszédét, mozgását, téri tájékozódását és mindezek által a figyelmük és a koncentrációjuk is fejlődik. Foglalkozásaim során szerepet kapnak az erősítő, nyújtó és lazító gyakorlatok is, melyek elősegítik a testséma fejlesztését, a jobb és bal tudatosítását illetve a téri tájékozódást. Tánctanítás közben a célom, hogy a diákokat a mozgásos játékban való. együttműködésre és a szabályok betartatására neveljem. Kialakítsam a harmónikus, rendezett mozgásukat. Testtudatukat megerősítsem, fejlesszem a saját testen való tájékozódást, a két testfél mozgásának összerendezését és az alapmozgások koordinációját. Amint észlelem a koncentráció fokozott hiányát és a fáradtságot, akkor játékokkal oldjuk a helyzetet vagy beiktatunk egy kis relaxációs gyakorlatot. Összességében megállapíthatjuk, hogy a mozgásfejlesztésnek, főleg a mai rohanó, felgyorsult világban nagy létjogosultsága van. Alkalmazására óriási szüksége lenne a tanulóknak, de úgy érzem, hogy mi táncoktatók heti 4 órában nem tudjuk megváltani a világot, viszont a gyerekek fejlődését elősegíthetjük általa. A mozgásfejlesztéses gyakorlatokat, napi szinten kéne alkalmazni. Úgy vélem leginkább a szülőknek lenne fontos elsajátítani, mert ők mindennap tudnák a gyerekeiket fejleszteni, ráadásul sokkal hatékonyabb lenne, mint csoportos óra keretén belül, mivel a szülő figyelme egy gyerekre sokkal koncentráltabb, ezáltal hatékonyabban tudnak együttműködni. Gyermekvállalás előtt én mindenképp elküldeném őket legalább egy „tanfolyamra”, hogy megismerhessék a gyermekeik felmerülő problémáit, az idegrendszer sajátosságait, elmaradásának megfelelő kezelését és nem utolsó sorban a felelős gyermekvállalás alappilléreit. Javasolnám továbbá az óvodapedagógusoknak, tanító néniknek, testnevelő tanároknak,hiszen ők azok akik napi szinten érintkeznek a gyermekekkel, ők látják át legjobban a felmerülő problémájukat , ezáltal minden egyes nap még hatékonyabban tudnák segíteni őket és a hiányosságaikat pótolni. 

Oktatói vélemény

Török Ferenc:

Mindig előnyős és hasznos, ha egy olyan nehezen kvantifikálható, művészetekhez tartozó ágazatot, mint például a tánc kvantitatív eszközökkel, tudományos módszerességgel és alapossággal próbáljuk vizsgálni. Jelen projekt erre tett egy kísérletet, sőt mi több nem pusztán a tudományos kíváncsiság vezérelte érdeklődésből kifolyólag, hanem újszerű megoldásokat keresve végezte ezt. A néptáncot tanuló gyerekcsoport melyet vezetek számos hiányossága, sajátossága és a gyerekek motorikus képességeinek tendenciái egy jól kimutatható íven haladnak egy tipikus irány fele, melyet ez úton akár statisztikai eszközökkel is ki tudunk mutatni. Érdemes ilyen jellegű felméréseket és programokat végezni, hisz a testi korlátokból adódó tánctechnikai hibák, hiányosságok így korrigálhatók. A kezdeti és végső felmérés között észlelhető egy enyhe módosulás, a motorikus korlátok részleges leküzdése mely legalábbis jó előjel a jövőre nézve. Számos, nem csak a néptánccal kapcsolatos mozgás kultúrai hiányosságra „elfelejtése” fény derült a felmérés során, így az elmúlt év igazából egy mozgástechnikai képzésként értelmezhető, melynek különösen pozitív hatásai voltak a tánctechnikai felkészültségére a résztvevőknek. A felmért gyerekek száma Körösfőn meghaladja a 30 főt, melyekkel, heti rendszerességgel a kezdeti felmérést figyelembe véve differenciáltan dolgoztunk az elmúlt évben.

Mozgásfelmérésről

Borsósné Fischinger Henrietta:

A mozgásfejlődés egy olyan egység, melynek folyamatát segítheti, de akadályozhatja is az, aki gyerekekkel foglalkozik. Oktatóként akkor tudunk segíteni, ha ismerjük azokat a mozgásfejlődési folyamatok, melyek lezajlanak a születéstől 12 éves korig. Ezen folyamatok jelentősége vitathatatlan az egészséges személyiség kialakulásában. Aki gyermekekkel foglalkozik, annak a gyermekek mozgásfejlődését és személyiségfejlődését egész egységnek kell tekinteni, egyik sem lehet másodlagos. Amennyiben valahol eltérés, vagy kimaradás fordul elő, ott nemcsak motorikus, hanem gondolkodási és viselkedési problémák is jelentkeznek, melyek kellő odafigyeléssel megelőzhetőek lettek volna. A családban meghatározóak a nevelési hagyományok, milyen szerepe volt a szülőknek az életében a mozgás, a szülők mennyire segítették gyermekeik mozgástanulását és az intézményes nevelésben milyen sikerélményei voltak a gyermeknek a játék és mozgásos tevékenység során. Iskolánkban megvalósuló mozgásfelmérés lehetőséget adott számomra, hogy számos városban és kisebb, nagyobb falvakban tanuló, különböző életkorú gyerekekhez eljussak. A felmérésben részt vettek táncos és nem táncos gyerekek is. A bemenet és kimenet tekintetében ugyanazokat a gyerekeket tudtam felmérni. Ez úgy gondolom, hogy számomra adott egy objektív látásmódot a mai gyermekek mozgásszintjéről. Általánosságban elmondhatom, hogy egyes területeken akár óriási elmaradásokat tapasztaltam. A fent leírtak tekintetében ez pedig a gyerekek szempontjából és ennek következtében az őket oktató szakemberek szempontjából is igen lényeges támpont lehet. Az egyes területeken jelentkező eltérések kézzel foghatóvá tétele segítséget adhatnak a oktatóknak, hogy milyen területeken szükséges a gyerekek fejlesztése. Azok a mozgássorok, melyekkel felmértük a különböző részterületeket, bármely órába beépíthetők. Természetesen meg kell találni az oktatási folyamatban a módját, helyét, idejét. Ez a szakembertől esetleg plusz tervezést és logisztikát kíván, de ha a gyermekek még harmonikusabb fejlődéséhez hozzá szeretnénk járulni, akkor ez kivitelezhető. Jó elgondolásnak találom, hogy az elsős gyerekeket, ahogy iskolába kerülnek, felmérjék a technikusok, ezt követően következetesen kerüljenek be az oktatásukba az egyes mozgásformák adott órán-, órákon, majd év végén a kimenet elvégzése után is kap egy képet a szakember. Az évek során természetesen nem kizárólag a mozgás van jelen a gyerekek életében, hiszen a különböző tantárgyak más-más készségek fejlődéséért felelősek. Ez egy komplex folyamat, azonban saját tapasztalatom azt mutatja, hogy a tudatos, jól megválasztott és következetesen végigvitt elemi mozgásformák, mozgások, mozgásfolyamatok akár gyakorlatok, beépítve az órákba, hosszú távon mindenképp hatékony a gyermekek fejlődése tekintetében.

Balogh Márk:

Részt vettem nagyon sok felmérésen, ahol azt látom, hogy a gyerekek nagy része nem érett mondjuk egy első osztályba. Nagy részük nem képes jól végrehajtani a feladatot. Nem képesek teljesen koncentrálni a feladatra. Szellemileg nem voltak elég fejlettek. Ez kb. az esetek 70 százalékára igaz. Fegyelmezetlenek voltak. Látni lehetett a különbséget a fejlett és a nem annyira fejlett gyerekek között. A felmérések alatt sokszor rájuk szóltunk, hogy figyeljenek, ne röhögjék ki a másikat stb. Sokan nem tudták végrehajtani, amit kellett, mert nem voltak elég érettek hozzá vagy csak nem figyelt oda, hogy mit kell csinálni vagy elsiette a feladat végrehajtását, amit megcsinált csak nem jól. Felmértük őket az első fél év elején. Év végén újra felmértük a gyerekeket és látni lehetett, hogy még ha egy keveset is, de fejlődtek. A mozgás nagyon sokat segített nekik a tanulásban is. Fegyelmezettebbek voltak, még ha egy kicsit is, de jobban tudtak koncentrálni a feladatra, mint év elején. Már nagyobb része jobban odafigyelt. Véleményem szerint a tánc vagy a mozgásos tanulás segít a gyerekeknek a fejlődésben.

Matu Zsolt:

Hogy őszinte legyek, én nem nagyon használom ezeket a gyakorlatokat órán. De amit felméréseken láttam, úgy vélem sok hasznos dolog van benne. Ahogy elkezdtük a felméréseket, sok tanulónál volt látni, hogy olyan egyszerű gyakorlatokat nem tudtak meg csinálni, mint a kuszás-mászás vagy az egy lábon való ugrálás. De lehetne sorolni. Amin én lepődtem meg leginkább, az az volt mikor mondani is kellet a gyakorlathoz a mondókat. Tudom, hogy ilyenkor két dologra kell figyelni, de az hogy beszélni sem tudnak az már egy kicsit aggasztó. Itt látszik, hogy a szülők mennyire nem figyelnek oda a gyerekükre. Természetesen ez nem minden esetben van így. De amit jó volt látni, hogy év végen nagyon sok tanulónál észre vehető volt a fejlődés. Véleményem szerint ezeket a gyakorlatok első tanulói évtől kellene kezdeni. Ez a táncokban is könnyebbséget jelentene a tanulónak. Hisz az összes gyakorlat valamilyen szinten rávezető valamire. Legyen az tartás vagy ritmus fejlesztés.

Mészár Dorina

Volt szerencsém részt venni az alapozó mozgásterápiás felméréseken.  Leginkább alsó tagozatos gyermekeket mértünk fel több településen. Ez több hónapot is igénybe vett. Voltak olyan telephelyek, ahol nehezebben tudtuk a felmérést elvégezni. Figyelemzavaros gyerekekkel mindig nagyobb gondot okoz a foglalkozás. Náluk a 2 órás felmérés akár 4 órát is igénybe vehet. Viszont voltak napok, hetek, amikor öröm volt a gyerkőcökkel együtt dolgozni, akik készségesen álltak a feladatokhoz. Tanítok hátrányos helyzetű telephelyeken is, ahol ezeket a feladatokat elsajátítom. Megpróbálom a gyakorlatokba beépíteni, változtatni rajta egy kicsit, hogy ne unják meg. Nagy örömmel szokták venni az újdonságokat, nem is gondolják, hogy milyen fejlődéssel is jár, ha helyesen hajtják végre például a keresztezett járásokat. Megpróbálok minél többet és többet ezzel foglalkozni, hátha nagy változást érek el a következő vagy akár már évvégére is.

Vélemények a projektről

Marián Lojan:

Ez a projekt nagyon pozitív hatással van az emberi test koordinációjára és az izom-csontrendszer javulására. A projekt új lehetőségeket mutatott nekem a mozgásszervezéses rendellenességgel küzdő gyermekek izom-csontrendszerének fejlesztésére. Meg vagyok győződve arról, hogy ha ezeket a gyakorlatokat rendszeresen végzik el, akkor a kívánt eredmények megmutatkoznak. Csoportunkban szórványosan kipróbáltuk, de a csoportban ezt nem lehet rendszeresen elvégezni, mert csoportunkban átlagosan kb. 30 gyermek táncol. És ilyen sok gyermeknél ezek a gyakorlatok szinte egy órát vesznek igénybe, és nincs más ideje más táncok gyakorlására. Úgy gondolom, hogy ezeknek a gyakorlatoknak külön leckét kell igénybe venniük, legfeljebb 10 gyermek számára. Nagyobb számú gyermek esetén a probléma az, hogy nejéz mindenkit ellenőrizni. A gyakorlatok bemutatója során nem volt információm, hogy mely gyakorlatok a gyermekek milyen problémáját küszöbölik ki. Az összeállított gyakorlatok az egész test fejlesztésére összpontosultak. De nem tudom, milyen gyakorlatokat kell használni, ha a gyermeknek csak a kezek vagy a lábak koordinációja okoz problémát. Vagy milyen gyakorlatokat kell használni, ha fokoznom kell a gyermekek figyelmét, vagy a tánc motivációs összeköttetéseire kell összpontosítanom. Természetesen ez irányban még fejlődni szeretnék. De összességében nagyon pozitívan értékelem az új módszert, mert látok benne lehetőséget a fejlesztésre. Most van egy gyerek a csoportban, akinek valóban segíteni kell mozgásainak összehangolásában. Nincs lehetőségünk arra, hogy rendszeresen szentelje magát ennek, ezért megállapodtam szüleivel, hogy gyakorlatokat hogyan kell végezni, és olyan találkozókat szerveztünk, ahol együtt gyakorolhatunk, és figyelhetünk, ezáltal sikerült javítania a mozgás koordinációját.

František Štofan:

A Várhegy Üdülőben szervezett továbbképzésen tanultuk meg hogyan kell felmérnünk a gyermekek mozgásfejlettségét számokban kifejezve az elkészített teszt alapján, és hogy milyen a követelményekkel kell szembesülni, amelyek kimaradhattak a mozgásfejlődésből. Ki is próbáltuk ezeket a gyakorlatsorokat saját kollégáinkkal. A tanév elején az iskola oktatóival felmértük a különböző iskolák táncos és nem táncos tanulóit. A pontos mérés érdekében ugyanazt a tanulót másik szakember is pontozta, hogy az eredmény minél reálisabb legyen. Az év végén megtörtént a visszamérés, amely bebizonyította milyen nagy szükség van a táncra és a mozgásfejlesztésre ahhoz, hogy a tanulók idegrendszere is megérjen a tanulásra és mozgásra. Fontosnak tartom, hogy beépítsük az óra anyagába azokat a feladatokat, amelyek segítik a mozgásfejlődést.
Tapasztalatom szerint a folytonosság, vagyis az adott mozgás ismétlése építi ki az idegrendszer pályáit. Buktatója, hogy a gyerekek gyorsan megunják a feladatok monotonitását, ha nincs változás, akkor felületessé válik a mozgássorok kivitelezése. A specialista leleményessége, hogy ezt hogyan teszi állandóan újból érdekessé. Véleményem szerint adott mozgásgyakorlatokat rövid koreográfiákba ajánlott beépíteni, ezáltal a gyerek már a zenéhez is kötheti a lépésanyagot. A gyerekekben így nem egy monoton feladat marad meg és szinte észre sem veszik a mozgásanyag gyakorlását. Ezeket a mozgásos feladatokat lépéskombinációkká lehet fejleszteni, majd egyre nehezíteni, ahogy a tanulók életkora, illetve fejlettsége megkívánja. Az is egyfajta megoldás lehetne, ha ezeket a feladatsorokat beépítenék a tananyag követelményei közé úgy minta az izolált mozgásokat, illetve a gyermekjátékok mellé kötelezővé tennék.

Stofanné Barna Boglárka:

2019 júniusában részt vehettünk sátoraljaújhelyi Várhegy Üdülőben az iskolánk által szervezett továbbképzésen. A továbbképzésen megismerkedtünk az idegrendszer működésével és a mozgásbiológia néhány különleges csodájával és ezek összefüggéseivel. Így érkeztünk el a továbbképzés azon pontjához, ahol megtanulhattunk egy mozgásfejlesztő feladatsort, amely visszavezethető a gyermekek korai mozgásfejlődés korszakaira, szakaszaira. Újra megtanultuk, hogyan is kell ezeket a mozgásokat helyesen kivitelezni, és hogy az előforduló hibák milyen idegrendszeri fejlődészavarra hívják fel a figyelmünket. A hibákból és jelekből különböző pontszámokat határoztunk meg, amelyek megmutatják a hiányosság mértékét és a fejlesztendő területeket. A gyermekek fejlesztése így mérhető lett. Néhány korai mozgásforma meglepett, hogy felnőtt korra például elfelejtjük hogyan is kell például helyesen mászni. A tanév elején ellátogattunk az iskolákba és felmértük a gyerekeket a meghatározott feladatsor és pontozás alapján. A tanulók között volt olyan, aki már táncolt illetve olyan is, aki nem. A tanév során munkánk a megszokott tempóban haladt. Majd az év végén újra megnéztük a feladatsorokat. Az eredmény nagyon szembetűnő különbséget mutatott a tanulók között. Azok a gyerekek, akik nem foglalkoztak tánccal a tanév során, azok fejlődési mértéke nagyon csekély számmal haladt előre vagy egyáltalán nem haladt. Azoknál a tanulóknál, akik viszont táncoltak határozottan nagyobb mértékű fejlődés mutatkozott. A munkám során egyre többször találkozom nehezen kezelhető, illetve koordinálatlan mozgású gyermekekkel. Korábban, amikor bekerültek a táncterembe a picurkák nem volt sokszor egyértelmű számukra a jobb és baloldal iránya, de ezt könnyen megtanultuk. Ahogy egyre halad az idő előre, évről évre nagyobb mértékű lemaradást tapasztalok, amely lemaradás nem csak a jobb és bal irány meghatározásában merül ki, hanem rengeteg féle formában jelentkezik. Gondolok itt a figyelemre, amelyet évről évre nehezebb kivívni a tanulóktól és a koordinációs problémákat fel sem lehet sorolni. Amikor kisgyermek voltam el sem tudtam képzelni, hogy a tévé előtt vagy a telefonnal a kezemben üljek órákon át. Sajnos ez a mozgáselvonó tényező nagyban hozzájárul a mai csöppségek fejlődéséhez, vagyis nem fejlődéséhez. Amíg mi régen megtanultunk fára mászni, árkot ugrani vagy a szüneteket „gumizással” vagy ugráló kötelezéssel, ugróiskolával töltöttük, úgy látom, ez kimarad a mai picurok életéből. Az idegrendszerük fejletlenségéhez ez nagyban hozzájárul. Mozgásunk tükre az idegrendszerünk fejlettségének és a lelkünknek. A zavarok, amelyeket tapasztalok azoknál a tanulóknál, akik először lépik át a táncrerem küszöbét, már a bemelegítés során kiderül. Nem tudnak „puhán” ugrani, elrugaszkodni és visszaérkezni a talajra. Nem tudnak egy lábon vagy páros lábon ugrálni. Nem tudnak sokszor egyenes vonalon lépni, vagy két dolgot egyszerre csinálni (pl taps és lépés). Testtudatuk teljes mértékben fejletlen. A bemelegítésben sokféle módszert alkalmazok és ebben helyt kapott a továbbképzés során tanult mozgásanyag is. Megjelenik a keresztmozgás tapssal, ugrások páros lábon és egy lábon, a testhelyzet és helyváltoztató mozgása is. Sajnos az órákon nincs mindig alkalom és idő, hogy az egész mozgássort végigpróbáljuk, de minden órán becsempészhető egy-egy mozdulat, amely visszavezethető a fejlesztésre, illetve hiányosságok újra pótolására. Ez remélhetőleg könnyebbé teszi a táncok és lépések megtanulását a későbbiekben, hiszen az idegrendszerük is fejlődik ezáltal. Fontosnak tartom az órán az egyénre szabott javítást, hiszen a tanulók elérő mértékben tudják teljesíteni a feladatokat. A teremben körbe haladva minden falnál másik feladatot kapnak. Az első az ugróiskola, melynek végén egy statikus tartást kell tartani. Ezután a sarokba érve egy megadott lépést táncolnak el a felragasztott pontokra lépve. A második fal mellett forogni kell és a végén igyekezni kell megállni egyenesen. Majd a fejükre tesznek egy lapocskát, amellyel egyensúlyozva, hogy ne essen le, kötéltáncosként kell végigmenni a tükör előtt. A sarokban újra egy vonalkövető lépés várja őket. Az utolsó oldalon pedig mindig változik a feladat. Mivel a tanulók nem egyszerre hajtják végre a feladatokat, hanem egymás után, így alkalmam nyílik javítani és segíteni őket éppen abban, és amely ponton kell. Remélem, a gyakorlás hamarosan meghozza az eredményt.

Vélemény Ukrajnából:

A sikeres projekt - az egészség, intelligencia, pozitív érzelmi állapot stabil napi eredményeinek kulcsa. Ez pozitív tapasztalat. A projekt lehetővé tette Magyarország látogatását (Sárospatak), hogy megismerjék azokat a mozgásokat, amelyek a gyermekek fejlődésére pozitív hatást gyakorolnak. A gyerekek láthatták, hogyan élnek és táncolnak más országok gyermekei, milyen erőfeszítéseket tesznek, és milyen eredményeik vannak. Az ukrán projekt megvalósításában játszott fontos szerepet Réthiné Muha Krisztina, a Sárospataki Művészeti Iskola vezetője. Bemutatta és tanította felnőtteinket az új módszerrel, és ezeket az ismereteket továbbadtuk a gyermekeknek, és jó eredményeket kaptunk. Tetszett a projekt. És örülünk, ha a projekt folytatódik. Köszönöm az együttműködést. A motoros tevékenység befolyásolja a mentális fejlődést, a memória fejlődését, a gondolkodást, a logikát, a figyelmet és még sok mást. Ez tette számunkra egyértelművé a projekt. Láttuk, hogy a motoros tevékenységre szükség van a gyermekek számára, mert a mozgások mindenképpen erősítik a testet. Ezek a mozgások befolyásolták a helyes testtartás kialakulását, javították a motoros készségeket és előmozdították a ritmusérzetet. A gyakorlatok elvégzésekor a gyermeknek javítják a szív- és érrendszeri, valamint a légző rendszer működését, javítják a teljesítményt, erősítik a csont- és izomszöveteket. Láttuk, hogy a tanulási mozgások értéke nemcsak az, hogy gyermekeket fejlesszék, hanem az is, hogy ösztönzik a gyermekeket az aktív, gondolkodó és sikeres munkára, ezáltal kiegyensúlyozott fiatalok lesznek. Ezeknek a mozgásoknak köszönhetően a gyermek egész teste bekapcsolódik a munkába, javítja az emésztést, a mélyebb légzést, erősíti az idegrendszert, ápolja az olyan vonásokat, mint a fegyelem, az önmegtartóztatás stb. Mozgáson keresztül a testnevelés kapcsolata az erkölcsi, mentális, esztétikai és szellemi képességgel. Ezenkívül a mozgások érzelmi felemelkedése lehetővé teszi: -    a létfontosságú készségek és kompetenciák kialakítását, amelyeket széles körben használnak a mindennapi életben és a munka során; -    nagy motoros aktivitás elérését, amely elősegíti a különféle motoros készségek elsajátítását és fejlesztését; -    gazdagítja a motoros tapasztalatokat és a test kezelésének képességét nehéz körülmények között, ami pozitívan befolyásolja a sportjátékok technikájának és taktikájának tanulását; -    a motor tulajdonságainak fejlesztését (erő, sebesség, kitartás, agilitás, rugalmasság); -    tudásrendszer kialakítását, amelynek asszimilációja elősegíti az általános oktatást és lehetővé teszi a különféle motoros tevékenységek elsajátításának tudatos alapját, amely lehetővé teszi a testkultúra, biológia, higiénia, koreográfia speciális ismereteinek megszerzését. -    A mozgásokkal kapcsolatos tudatos hozzáállás serkenti a személyiséget. A táncgyakorlatok és a táncok befolyásolták a helyes testtartást, az egyszerű és könnyű járást, az expresszivitást és a kecses mozgásokat. A táncgyakorlatok, zenével, ritmikus számlálással vagy dallal együtt, fejlesztik a gyermekek zenei hallását, növelik a testmozgás pozitív érzelmi hatását az esztétikai érzések ápolására. A zenei-ritmikus és a koreográfiai tevékenységek elősegítik a gyermekek fűző izmainak megerősítését, a helyes légzés kialakulását, a mentális fejlődés, az általános és a nyelvi motilitás hibáinak kijavítását, a helyes testtartás, járás, mozgáskerekek kialakítását, ami elősegíti az egész gyermek testét.

Üdvözlettel: a projekt résztvevői Ukrajnából!

Köszönöm az inspirációt a munkához, a lehetőséget, hogy részt vehettem a projektben.