Európai Szociális Alap
uniosprojektek.hu

Kutatási zárójelentés

Bejegyzések a Kutatási Zárójelentésből

Mélyinterjúkat készítettünk

Elsőként 3 személlyel mélyinterjút készítettünk, akik személyesen is érintettek a néphagyományok átadásában, a néptánc és a mozgás szeretetében és átadásában, szerepük van a közösség formálásban.  Az általunk kiválasztott személyek három táncos generációt képvisel, 40-es, 50-es és 70-es életkorúak. A beszélgetés során megismerhettük a nézőpontjukat, a személyes érintettségüket a népzene-, néptánc kapcsán, valamint információt kaptunk arról, hogy a különböző generációk alatt milyen volt a tánc, mint oktatás, a néphagyományok átadása. a mai kor vegyítésében, összekapcsolásában.

A mélyinterjúk eredményeként feljegyeztük a jó példákat, a szakmai tapasztalatukból eredő megalapozott véleményüket és azokat a javaslatokat, melyek arra irányulnak, hogyan lehet a népi hagyományok és szokások megismertetésén keresztül egy közösséget kovácsolni, vagy épp egy közösség tagjai közt elmélyíteni a már meglévő kapcsolatokat. Közösséget szándékozunk építeni helyi és térségi szinten is úgy, hogy a határon túli szervezetek segítségével határon átívelő együttműködés is létrejöjjön projekt vagy eseti jelleggel is, hosszú távon.

Az interjúk feldolgozása során kiértékeltük, kielemeztük a válaszokat és erre az elemzésre épült ugyanis a fókuszcsoportokban lekérdezésre kerülő kérdéssor.

 

A következő kérdéseket tettük fel az interjú alanyoknak a mélyinterjúk során:

 

1.         Mikor és hogyan ismerkedett meg a néptánccal?

2.         Milyen módszerrel tanulták meg a néphagyományokat?

3.         Milyen hatással volt az életére egy tánccsoporthoz – közösséghez való tartozás?

4.         Milyen személyiségjegyek fejlődtek a néptánc tanulása során?

5.         Hivatásának választotta a néphagyományok átadását, tapasztalatai alapján milyen módszerekkel adja át a néphagyományokat a mai korban?

Fókuszcsoportos interjúk

A fókuszcsoport esetén a 10 fős csoport kialakítását tartottuk indokoltnak, természetesen úgy, hogy a határon túli partnerünk – Szlovákiából, és mi is delegáltunk interjúalanyokat a csoportba/csoportokba.

A fókuszcsoportos interjúkban kiemelt szerepet szántunk a néptánc pedagógusoknak, hagyományőrzéssel foglalkozó szakembereknek, akik sokat tesznek ma is azért, hogy a mai fiatalokkal megismertessék, és megszerettessék ősi hagyományainkat, az azon alapuló szokásrendszert és az abból átvehető gondolkodásmódot.

Az interjú kérdések a következők voltak:

  1. Milyen tapasztalatai vannak a mai gyerekek (6-8 éves) mozgásfejlettségi szintjéről?
  2. Miben látja ennek az okát?
  3. Milyen tapasztalata van arról, hogy a táncoktatásban részesülő gyerekeknek milyen az iskolai teljesítménye?
  4. A táncos mozgásfejlesztés hatására, hogyan fejlődik a személyiségük a gyerekeknek?
  5. Az Ön véleménye szerint miért van szükség a gyerekek idegrendszeri fejlesztésére?
  6. Mi a véleménye arról, hogy az iskolai érettség vizsgálatánál a mozgás fejlettségi szintet is mérni kellene?

A fókuszcsoportos interjúkban olyan pedagógusok véleményét kérdeztük meg, akik már több éve vannak a pályán és tapasztalataik alapján jól látják a tanulók jelenlegi mozgásfejlettségét és össze tudják hasonlítani azt a korábbi évekkel.

 

Pilotkutatás

A pilotkutatást 30 fő bevonásával terveztük meg, akiket online formában kérdeztünk meg. Ők önkéntesként vállalták, hogy válaszolnak a kérdőívben megfogalmazott megállapításokra, melyeket két típusú interjú lefolytatása után állítunk össze.

Az ő visszajelzéseik alapján tudjuk majd tökéletesíteni azt a kérdéssort is, melyet az éles felmérés esetében kitöltünk.

Az interjúk során kapott válaszok alapján kidolgozásra került egy 28 kérdésből álló kérdőív, melyet online formában juttatunk el szakemberek részére. Az állítások megfogalmazásakor törekedetünk arra, hogy egyszerű, érthető A kérdőívben megállapításokat tettük, melyre válaszként egy 5 fokú skálát adtunk meg.

 

5 teljesen egyetértek

4 többnyire egyetértek

3 egyet értek

2 kevésbé értek egyet

1 nem értek egyet

 

A kérdőív az alábbi kérdéseket tartalmazza:

 

1.         A népi hagyományok átadása nagyon fontos.

2.         A népi hagyományok átadására alkalmas a művészeti oktatás.

3.         A művészeti iskolában lehetőség nyílik közösségek kialakítására és fejlesztésére.

4.         A tánccsoportban sok koreográfiát tanulnak, amik fejlesztik a gondolkodást.

5.         A művészeti csoportok számos belföldi és külföldi fellépésen vesznek részt, ez fejleszti a hazaszeretetet, más népek kultúrájának megismerését.

6.         A gyerekek társas viselkedése fejlődik a táncpróbák alatt.

7.         A táncot tanulók a fellépések során egyre ügyesebbek lesznek.

8.         A tánccsoport tagja betartják a csoportban elvárt viselkedéseket, szabályokat, normákat.

9.         A táncot tanuló fiatalok a mindennapi életben is hasznát veszik a tanult normáknak.

10.       A tánc lehetőséget biztosít a kudarcok jobb elviselésére.

11.       A tánc tanulás során a gyerekek fegyelmet és figyelmet tanulnak.

12.       A táncoktatásban részesülő tanulók jobban tudnak teljesíteni az iskolában.

13.       Fontosnak tartom, hogy a gyerekeim is megismerkedjenek a hagyományokkal.

14.       A tánc hatására fejlődik a gyerekek személyisége.

15.       Az iskolába érkező gyerekek mozgásfejlettségi szintje alacsony (nem ismerik a pókjárást, a nyuszi ugrást, az indián szökdelést, a kúszást…)

16.       A mai gyerekek kudarctűrő képessége és kitartása minimális.

17.       A helyes mozgás fejlődés befolyásolja az idegrendszer fejlődését is.

18.       A csecsemőkorban kimaradt mozgásformák hátrányosan érintik az idegrendszer fejlődését.

19.       Az idegrendszer fejlődése kihatással van az iskolai teljesítményre.

20.       Szükség lenne az iskolaérettségi felmérés során, a mozgásfejlettségi szint felmérésére is.

21.       Szükséges az iskolai testnevelés óra mellett tanult mozgásformákat kiegészíteni a művészeti mozgásoktatással.

22.       Az összerendező mozgások segítik a tanulás során a helyes sorrend végrehajtását.

23.       A helyes zenei ritmusok tudása segíti az olvasás, az írás, az idegen nyelvek könnyebb elsajátítását.   

24.       A zenés, mozgásos művészetoktatás fejleszti a ritmusérzéket.

25.       A megfelelő fejlettségű idegrendszerrel rendelkező gyerekekkel hatékonyabb a tanítás a pedagógusok számára is.

26.       Az iskolába érkező gyerekek ismerjék a nagymozgásokat.

27.       Az egyensúly fejlesztése fontos a tánc során.

28.       Az összerendező, keresztező feladatok segítik a lépések megjegyzését.

 

Kérdőívek szerkesztése

 

A kérdőív szerkesztésénél mindazokat a pontokat tartjuk szem előtt, mint általában egy szakmai anyagnál. Fontos az átláthatóság, a jól szerkesztettség, a megfelelő kódolás (a későbbi értékelések miatt), a stilisztika, a nyelvtani szerkesztés, tehát minden olyan tényező, mely szakmaiságról, odafigyelésről és érdeklődésről tanúskodik.

Mivel online formában kerül kiküldésre a kérdőív, ezért figyelmet fordítunk arra is, hogy az online forma is ugyanannyira kezelhető legyen, mint a papíron szereplő társa. Ettől függetlenül az internetes Google kutatást elfogadottnak tekintjük és praktikusnak, ugyanis utána a kiértékelésnél Excel formában tudjuk lekérni az adatokat, így egy lépést átugorva rögtön akkor már értékelést (diagram formában és képletek használatával) tudunk készíteni.

Az eredményektől azt várjuk, hogy választ kapunk a hipotéziseinkre. A kiküldött kérdőívek a külföldi partnereink számára lefordításra került, angol, ukrán és szlovák nyelvre.

 

 

Online kérdőív

 

A szakemberek véleményének feltérképezéséhez on-line kérdőívek készítettünk, magyar és angol nyelven. A kérdőívek elérhetőségeit mozgással foglalkozó pedagógusoknak, tehát tánctanároknak, testnevelés tanároknak küldtük el Magyarországon és a projekt partner intézményeihez Szlovákiába, Ukrajnába és Romániába/Erdélybe.

A kérdőív a következő pontokat tartalmazta:

Magyar nyelven:

A kérdőív címe: Kutatási kérdőív a művészeti és közoktatásban oktató szakemberek részére a mozgásfejlesztés, hátránykezelés lehetőségeinek feltérképezésére.

 

1. A helyes mozgás fejlődése befolyásolja az idegrendszer fejlődését is.

2. A csecsemőkorban kimaradt mozgásformák (mászás, kúszás, fordulás stb.) hátrányosan érintik az idegrendszer fejlődését.

3. Az idegrendszer fejlettsége kihatással van az iskolai teljesítményre.

4. Az iskolába érkező gyerekek kevésbé ismerik a nagymozgásokat (pl: nyuszi ugrás, , törpejárás, pókjárás, kúszás, mászás stb )

5. Szükség lenne az iskolaérettségi felmérés során, a mozgásfejlettségi szint felmérésére is.

6. Szükséges az iskolai testnevelés órán tanult mozgásformákat kiegészíteni a művészeti oktatásban tanult mozgásformákkal.

7. Az egyensúly fejlesztése elengedhetetlen a mindennapi élethez.

8. A keresztező mozgások (pl. indián-szökdelés) tudatos alkalmazása sikeresebb írás- és olvasás tanulást eredményez.

9. Az összerendező mozgások segítik a tanulás során a helyes algoritmusuk végrehajtását.

10. A helyes zenei ritmusok tudása segíti az olvasás-, az írás- és az idegen nyelvek könnyebb elsajátítását.

11. A zenés, mozgásos művészetoktatás fejleszti a ritmusérzéket.

12. A művészeti oktatás során tanított koreográfiák fejlesztik a memóriát, és a kreativitást.

13. A ritmus és a mozgás fejlesztése hatással van a tanulmányi eredményre.

14. A művészetoktatásban részt vevő gyerekek magabiztosabbá válnak a mindennapi életben.

15. A művészeti oktatás elősegíti a szociális kompetenciák fejlődését.

16. A művészetoktatás jó hatással van a fegyelemre és a figyelem összpontosítására.

17. Az életkori sajátosságnak megfelelő fejlettségű idegrendszerrel rendelkező gyerekekkel hatékonyabb a tanítás és a tanulás is.

18. A művészeti oktatásban részt vevő gyerekek jobb teljesítményt nyújtanak az iskolában.

19. A művészeti mozgásformák elősegítik a stressz által okozott feszültségek feloldását.

 

A kitöltő a véleményét 5 lehetőség közül választhatta ki a leírt megállapításokkal kapcsolatosan. Az öt pont az iskolai osztályozást vette alapul:

 

  • 5 teljesen egyetértek/5 strongly agree
  • 4 többnyire egyetértek/4 mostly agree
  • 3 egyet értek/3 agree
  • 2 kevésbé értek egyet/2 slightly agree
  • 1 nem értek egyet/1 disagree.

 

Minden kérdés megválaszolása kötelező volt a kitöltőnek és csak egy lehetőséget jelölhetett meg.

 

A kérdéseken kívül még a kérdőívet kitöltő személlyel is kapcsolatban tettünk fel kérdéseket:

  • A válaszadó neme. Ennél a kategóriánál választani kellett a két lehetőség közül: nő vagy férfi
  • A válaszadó életkora. A következőkből kellett egyet választani a kitöltőnek:
    • 18-30 év közötti
    • 31-40 év közötti
    • 41-50 év közötti
    • 51-61 év közötti
    • 61 feletti
  • A válaszadó lakhelye. A Magyarország, Ukrajna, Románia/Erdély, Szlovákia lehetőségek egyikét kellett megjelölni.

 

Mozgásfejlettségi szint mérése

Miért tartottuk fontosnak?

 

A kérdőíves kutatás során felmerültek alapján, miszerint a mai gyerekek mozgásfejlettségi szintje alacsony, egy újabb hipotézist állítottunk fel és annak kutatására vállalkoztunk.

Az újabb hipotéziseink:

  1. Az első osztályos gyermekek esetében a néptánc mozgásfejlesztő hatása jelentős.
  2. A néptáncot tanuló gyerekek nagymozgása, egyensúlyérzéke, rugalmassága, a keresztező mozgások – összerendező feladatok elvégzése, valamint a ritmus visszatapsolása mérhetően nagy fejlődésen megy keresztül.
  3. Az iskolába kerülő első osztályos fiúk és lányok idegrendszeri fejlettsége különböző.
  4. A művészeti képzés hatására az 1-10. évfolyamba járó magyar és külföldi tanulók mozgása fejlődik.

 

A szakmai team javaslatára kidolgoztunk egy mozgás fejlettségi szintet felmérő feladatlapot. A feladatlap összeállításhoz szükséges szakmai tudást, szakmai továbbképzés keretein belül sajátították el a hazai és a külföldi szakemberek. A továbbképzéseken az elméleti és a gyakorlati oktatást Dr. Schneider Júlia, az Integrált Orvostudományi Társaság tagja, csecsemő-gyermekgyógyász tartotta. Az itt szerzett ismeretek alapján a szakemberek együttesen fogalmazták meg a felméréshez szükséges feladatokat megbeszélték az utasítások leírását, valamint a mérhetőséget.

A kutatásunk második felében a mozgásfejlettségi szintet mértük. 

A kutatáshoz felhasznált anyagpk és módszerek

Az első osztályos tanulók fejlődésének elemzése, a néptánc mozgás fejlesztő hatásának vizsgálata

A kutatáshoz első osztályt kezdő gyermekek mozgását mértük fel. Életkoruk 6 és 8 év között volt. A felmérés kezdete, tehát a bemenete a (2018/2019) tanév kezdetén történt, a visszamérés, a kimenet a fejlődés figyelése pedig 10 hónappal később, a (2018/2019) tanév végén volt.

Ebben a felmérésében azoknak a gyerekeknek a száma, akik az év során néptáncra jártak 93 fő volt, a kontroll csoport létszáma, akik nem jártak tánc próbára 46 fő volt. Itt fontos megjegyezni, hogy a kontroll csoportban lévő tanulókkal kapcsolatosan nincs információnk arról, hogy egyéb sportfoglalkozáson, edzésen, szakkörön részt vettek-e az iskolai testnevelés órán kívül.

A felmérések statisztikai adatai

A mozgás felméréseket 17 fő pedagógus végezte, 9 településen. A felmérés és a visszamérés 104 órát vett igénybe.

A mért pontszámok értékelésének módszerei

 

Az adatok értékelése MS-Excelben és az SPSS ver. 14 statisztikai szoftverrel történt. Az ábrákon a vizsgált csoportok átlaga és 95 %-os konfidencia intervalluma látható. A csoportok közötti különbség vizsgálata egytényezős varianciaanalízissel (One-way Anova) történt 95 %-os megbízhatósági szinten.

A következő ábrák bemutatják, milyen pontszámot értek el a gyermekek a kezdeti, bemeneti és a felmérési időszak végén, azaz a kimeneti felmérés során a különböző vizsgált területek esetén.

A pontosabb megfigyelésekhez vizsgáltuk továbbá, hogy az egyes gyermekek önmagukhoz képest milyen változást, fejlődést értek el a tanév végére, azaz milyen volt az egyéni fejlődésük. A változás kiszámítása úgy történt, hogy az időszak végén, a kimenetkor kapott pontokból kivontuk az időszak kezdetén (bemenetkor) kapott pontokat. Tehát, ha a kapott érték negatív lett, az azt jelenti, hogy azon a területen a vizsgált gyermek fejlettsége csökkent, ha pozitív, akkor viszont azon a területen fejlődés történt.

 

Végleges összegzés

 

A mélyinterjúk, a fókuszcsoportos interjúk és a Pilot kérdőívek elemzése során az 1. hipotézisünk igazolást nyert. A szakemberek válaszából teljesen egyértelműen kiderült, hogy szükség van a népi hagyományok ápolására. Fontosnak tartják, hogy már kiskorban megismerkedjenek a népzene, néptánc alapjaival, mert az ebben az időben szerzett pozitív élmények kihatással lesznek a felnőtt életükre. A hagyományok átadására, tiszteletére, megőrzésére kiválóan alkalmas a művészeti oktatás.

A 2. hipotézisünket is alátámasztották, miszerint a megkérdezettek egyet értettek abban, hogy a művészeti csoportokban nagyon erős közösség alakul ki, jobban összetartanak. Közösen a néphagyományok, és néphagyományok elsajátítása is könnyebb.

 

A 3. hipotézis is bebizonyosodott, mert a néphagyományok ápolása során megtanulnak közösen gondolkodni, kudarctűrő képességük fejlődik, ezáltal kiegyensúlyozott emberekké vállnak, akik a társadalomban megállják a helyüket. A tánc szeretete hozzájárul a személyiségűk fejlődéséhez. Tehát a tánc nem csak szórakozás, kikapcsolódás, feszültségoldás, hanem egy lehetőség arra, hogy egészséges, boldog emberekké váljanak a fiatalok.

 

A 4. és 5. hipotézisünk is teljesült, miszerint a tánc mozgásfejlesztő hatása igen nagy a 6-8 évesek körében. A szakemberek egyet értettek abban, hogy a mai kor gyermekei igen alacsony mozgás fejlettségi szinten vannak. Nagyon sok gyereknél tapasztaltak lemaradást. Az iskolába lépés során a gyerekek nagy százalékánál idegrendszeri fejlettelenség van. A nagymozgásokat, az összerendező, keresztező, feladatokat nem képesek végrehajtani. A ritmusérzékük, egyensúlyérzékük gyenge, nem mindenki képes páros lábon és egy lábon szökdelni. A kutatásunk során vizsgáltuk a néptánc fejlesztő hatását. A kutatásban olyan csoportokat hasonlítottunk össze, akik azonos mozgásfejlettséggel rendelkeztek. Egy év múlva visszamérés során nyert bizonyosságot a fejlesztő hatás a néptáncos gyerekek és a kontroll csoport alapján.  A kapott eredmények szerint beigazolódott, hogy a hiányosságok a tánc oktatása során csökkenthetők. Egyedül a rugalmasság vizsgálatánál nem volt nagymértékű eltérés a bemenet és a kimenet között.  Mindannyian a jelen kor technikai vívmányainak is titulálják ezt a mozgás szegény életmódot.

Az 6. hipotézisünk is bebizonyosodott a kutatás során, mert különbséget mutatkozik a lányok és a fiúk idegrendszeri érettsége között.

A 7. hipotézisünket a szakemberek véleménye és a kutatásunk is alátámasztotta, miszerint a táncnak nagyon fontos szerepe van az 1-10. évfolyamra járó gyerekek mozgásfejlődésében.  A legnagyobb fejlődés a kisiskolás korú gyerekeknél történt.

 

 

Végezetül elmondható, hogy a pályázatunk során minden felállított hipotézisünkre választ kaptunk. Az itt elkészült kutatási anyag széleskörű, és egyedülálló, hiszen a művészetoktatás területén ilyen jellegű kutatás még nem valósult meg. A szakemberek segítsége nélkül ez természetesen nem valósult volna meg. A közel két éves együttműködéssel a hazai és a külföldi szakemberek látószöge kitágult. Új módszereket dolgoztunk ki, építettük be a hétköznapjainkba.

A pályázat nagy hatással volt a diákokra, a pedagógusok gondolkodásmódjára, a külföldi partnerekkel való kapcsolatra. Alkalmat adott arra, hogy a hazai és a külföldi pedagógusok új ismereteket szerezzenek, visszajelzést kapjanak a végzett munkájuk helyességéről. A kutatás megerősítette, hogy a művészeti nevelésnek nagyon nagy jelentősége van a népzene, néptánc és a néphagyományok átadásában, a gyermekek mozgásfejlesztésében és személyiségének formálásában, aminek kulcsszereplője a pedagógus.

A csoport kialakítása, a közösség ereje, a megfelelő módszerek alkalmazása a hátrányos helyzetű tanulókat is rávezetheti a művészeti képzésre. Bebizonyosodott, hogy határon innen és túl, hasonló problémákkal szembesülnek a pedagógusok a gyermekek művészeti nevelése során, melynek megoldására közösen kerestük a válaszokat. A hazai és a külföldi partnerek közötti kapcsolat a közös munka során jobban elmélyült. A jó gyakorlatok megismerése és beépítése a művészetoktatásba javítani fogja a pedagógusok módszertani munkáját, tudatosabbá válik az oktatás és a nevelés. A pályázat megvalósításában végzett közös munka, erősítette a tantestület tagjai közötti összetartozást, alkalmas volt a csapatépítésre