Európai Szociális Alap
uniosprojektek.hu

A zárókonferencián elhangzottak összegzése

Kutatási kérdések:

A pályázatot megelőzően az alábbi területeket vizsgáltuk a tánc motiváló, teljesítményösztönző és hátrány kompenzáló szerepét, a néptánc, néphagyomány fontosságát, a művészeti nevelés hátrány kompenzáló, mozgásfejlesztési és a személyiségfejlesztési hatásait együttműködve más szervezetekkel határon innen és túl. Ezen felül közösen dolgoztunk ki új módszereket és eljárásokat, jó gyakorlatokat melyek eredményeit és a pályázat során készített kutatási anyagot online módon kívánjuk elérhetővé tenni. A pályázat megvalósítói között voltak a hazai humán közszolgáltatásban dolgozó hazai szakemberek, SAMI együttesek vezetői, valamint külföldi partnereink Szlovákiából (Súkromné centrum vol’ného casu –Streda nad Bodrogom – Stofan Farntisek; Súkromné centrum vol’ného casu Mariána Lojana), Ukrajnából (Lvivszka Miszka Promadszka Organizacija Aszociacija Pedaogicsnih Pracivniki Skil Ta Domkilnih Vihovnih Zakladiv – Olga Pantelejeva és Romániából (Asociatia Culturala Rakoczi – Péntek László, Török Ferenc), valamint az 1-10. évfolyamra járó hazai és külföldi diákok, a telephelyek igazgatói, kutatók, és külső szakemberek, akik a továbbképzéseket tartották. név szerint: Dr. Schneider Júlia csecsemő és gyermekgyógyász, Besnyi Szabolcs élménypedagógus, és Kulcsár Mihályné mozgásfejlesztő.

A pályázat szakmai tevékenysége, hipotézisek:

A megfelelő eredmények elérése érdekében a tervezett stratégia több pilléren is állt. Az indító egyeztetéseket követően műhelymunkák szervezésével, nemzetközi hálózatépítéssel, tapasztalatcserével, nemzetközi együttműködés keretein belül kompetenciafejlesztéssel és tréningekkel és kutatási tevékenységgel igyekeztünk az előzetesen megfogalmazott kérdésekre/problémákra választ találni. A gyűjtött adatok szakszerű kiértékelése után pedig egy zárójelentés majd egy szakmai, módszertani összegzés keretein belül a jó gyakorlatok publikálására kerül sor. A kutatás alap- és kiegészítő hipotézisei a következők voltak:

  1. Azok a fiatalok, akik már óvodás, általános iskolás korukban megismerkednek a népzene, a néphagyományok fogalomrendszerével, ifjúkorukban (érettségi után) is szívesen fordulnak az olyan tevékenységek felé, ahol ezt folytathatják, feleveníthetik.
  2. Az erős közösségi kohézió esetén nagyobb esély van arra, hogy a helyi néphagyományokat, népi szokásokat megismertessük a közösség tagjaival.
  3. A népi hagyományok ismertetése, a régi korok emberei által élt mindennapok megismerése hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalok megtalálják helyüket a világban, ugyanakkor saját maguk számára össze tudják kapcsolni a múltat és a saját jelenüket.

 

  1. Az első osztályos gyermekek esetében a néptánc mozgásfejlesztő hatása jelentős.
  2. A néptáncot tanuló gyerekek nagymozgása, egyensúlyérzéke, rugalmassága, a keresztező mozgások – összerendező feladatok elvégzése, valamint a ritmus visszatapsolása mérhetően nagy fejlődésen megy keresztül.
  3. Az iskolába kerülő első osztályos fiúk és lányok idegrendszeri fejlettsége különböző.
  4. A művészeti képzés hatására az 1-10. évfolyamba járó magyar és külföldi tanulók mozgása fejlődik.

 

Kutatási módszerek, kérdések:

 

Ahhoz, hogy teljes értékű kutatást tudjunk elvégezni, nem elég egy vagy két módszert alkalmazni. A projektben ezért mélyinterjúkat, fókuszcsoportos interjúkat, pilot kutatást (kérdőív készítése), online kérdőíves felmérést, valamint mozgásfejlettségi szint mérést is végeztünk annak érdekében, hogy a lehető legpontosabb képet kapjuk a program eredményességét illetően.

 

Mélyinterjú kérdések és válaszok:

 

Az mélyinterjúk során arra voltunk kíváncsiak, hogy az alanyok mikor és hogyan ismerkedtek meg a néptánccal, milyen módszereken keresztül tanulták meg a néphagyományokat, milyen hatással volt az életükre egy tánccsoporthoz illetve egy közösséghez való tartozás, milyen személyiségjegyek fejlődtek a néptánc tanulás során, és hogy a mai korban milyen módszerekkel lehet a néphagyományokat a leghatékonyabban átadni.

A válaszok alapján kiderült, hogy mindannyian már gyerekként vagy fiatal felnőttekként megismerkedtek a néptánccal, melynek varázsa egy életen át a pályán tartotta őket.

A 70-es években az együttes vezető tanította és koreografálta a táncokat, a próbákon zongora kíséret volt, míg a fellépéseken pedig zenekar. A 80-as években a demonstráló-imitáló módszerrel tanultak a fiatalok, a táncpróbákon előre felvett digitális hanganyaggal dolgoztak. Zenekar csak a fellépéseken jelent meg. A 90-es években rávezető gyakorlatok segítették a tánctanulást. Pl: Molnár-technika. Az IKT eszközök megjelennek. ( videó, archív gyűjtések stb). Ebből látszik, hogy az oktatás alkalmazkodik a felgyorsult világhoz, és igyekszik az új technológiai megoldások használatából is profitálni.

A közösséghez tartozás magabiztosságot, hasznos együttlétet, szórakozást, néphagyományok szeretetét, tiszteletét jelentette. Életre szóló kapcsolatok, barátságok születtek, egyszóval az egész életükre kihat a hivatásuk.Abban is egyetértettek a megkérdezettek, hogy a közösség formálásában is nagy szerepe van a táncnak, gondoljunk csak  a közös célkitűzésre, a próbák hangulatára, vagy a fellépések megszervezésére.

                A válaszok alapján megállapítható, hogy a néptánc és a mozgás komplex fejlesztést ad az élet különböző területein. Kialakul egyfajta felelősségérzet, fejlődik az együttműködés, az alkalmazkodás és az elfogadás képessége. A résztvevők tudása szinte észrevétlenül bővült, megtanultak egyes társadalmi normákat, tanultak a néphagyományokról és a népviseletről, a különböző táncok stílusáról.

                A táncot ma már iskolai keretek között is tanulhatják a fiatalok. Mivel a gyerekek figyelme nehezen tartható fenn, kitartásuk alacsony, szabálytudatuk gyenge, éppen ezért a ma tanító tánctanároknak hatékonyabb tanítási módszereket kell alkalmazni. – játék centrikusság, élménypedagógiai, ritmikai gyakorlatok, drámajáték, helyzetgyakorlatok, improvizáció. A változatos módszerekre azért is van szükség, mert a gyerekek mozgás szegény környezetből érkeznek, ezáltal a mozgás fejlettségi szintjük alacsony. A hatékony tanítás alapfeltétele a jó tanár-diák kapcsolat kialakítása.

 

Fókuszcsoportos interjúk:

 

A fúkuszcsoportos interjúk során 10 releváns szakmai tapasztalattal rendelkező szakembert volt lehetőségünk bevonni a kutatásba. A kérdések a mai gyerekek (6-8 éves) mozgásfejlettségi szintjére, a táncoktatásban részesült gyerekek iskolai teljesítményére, a tánc mozgásfejlesztő és személyiségfejlesztő hatásaira, valamint a gyermekek idegrendszeri fejlesztésének szükségességére irányultak. Emellett kikértük a véleményüket azzal az állásponttal kapcsolatban, miszerint az iskolai érettség vizsgálatánál a mozgás fejlettségi szintjét is mérni kellene. A válaszok kiértékelése során az alábbi következtetéseket sikerült levonni: Mindenki egyet értett abban, hogy a mai kor gyerek mozgásszegény életmódot folytatnak. A mozgás fejlettségi szintjük elmarad a megelőző generációkhoz viszonyítva – gondot okoznak a nagymozgások végrehajtása, nem szabálykövetők, nem képesek hosszabb távon figyelni. Kitartásuk gyenge. Azok a gyerekek, akik táncfoglalkozásokon vesznek részt sokkal magabiztosabbak az élet más területén is, összerendezettebb, koordináltabb a mozgásuk, akár a tanulmányi eredményük is javulhat. A mozgásfejlesztés hatására fejlődik a személyiségük, idegrendszerük. A művészeti nevelés alkalmas a képességek fejlesztésére, és ismeretek átadására. Képesek a közösségbe való beilleszkedésre. A művészeti nevelés során segítséget adnak a gyerekeknek, hogy boldogabb, kiegyensúlyozottabb felnőttekké vallhassanak.

 

 

Pilot kutatás:

 

A pilot kutatást 30 fő töltötte ki, akik egytől-egyig nagy szakmai tapasztalattal rendelkeznek a művészeti nevelésben. A kérdőívben megállapításokat tettük, melyre válaszként egy 5 fokú skálát adtunk meg, ahol a számok a következőket jelentik:- 5 teljesen egyetértek, 4 többnyire egyetértek, 3 egyet értek 2 kevésbé értek egyet, 1 nem értek egyet. A kérdőív megállapításai (28 db) két témakörre fókuszáltak: az 1-14.megállapítások a néphagyományok fontosságra kérdezett rá, míg a 15-28. megállapítások a gyerekek mozgásfejlettségére vonatkozott. A kiértékelés során az alábbi megállapításokat sikerült lejegyeznünk: 70 %-a értett teljesen egyet abban, hogy a művészeti oktatás alkalmas a népi hagyományok átadására, ahol  lehetőség nyílik közösségek kialakítására és fejlesztésére. 60 %-a értett egyet abban, hogy népi hagyományok átadása nagyon fontos. A tánc közben a gyerekek fegyelmet és figyelmet tanulnak, a mozgással fejlődik az idegrendszerük. A csecsemőkorban kimaradt mozgásformák, és a nagymozgások hiánya hátrányosan érinti az idegrendszer fejlődését. A visszajelzések alapján szükség lenne az iskolaérettségi vizsgálatok során, a mozgásfejlettségi szint felmérésére is. Összességében, ha a teljesen egyetértek, és a többnyire egyetértek, válaszokat vetjük össze, akkor a válaszadók véleménye alapján kiderült, hogy 80 – 90 %-uk egyetértően nyilatkozott a megállapításokról.

 

Mozgásfejlettség mérése, új hipotézisek:

 

A kérdőíves kutatás során felmerültek alapján, miszerint a mai gyerekek mozgásfejlettségi szintje alacsony, újabb hipotéziseket állítottunk fel és annak kutatására vállalkoztunk. Az újabb hipotéziseink ezek után:

1. Az első osztályos gyermekek esetében a néptánc mozgásfejlesztő hatása jelentős.

2. A néptáncot tanuló gyerekek nagymozgása, egyensúlyérzéke, rugalmassága, a keresztező mozgások – összerendező feladatok elvégzése, valamint a ritmus visszatapsolása mérhetően nagy fejlődésen megy keresztül.

3. Az iskolába kerülő első osztályos fiúk és lányok idegrendszeri fejlettsége különböző.

4. A művészeti képzés hatására az 1-10. évfolyamba járó magyar és külföldi tanulók mozgása fejlődik.

Ezután megkezdtük az előkészületeket a mérésre, melyek az alábbi lépcsőkből álltak: Továbbképzés: Dr. Schneider Júlia elméleti és gyakorlati oktatás, a szakemberek megismerkedtek az alapozó mozgásterápia fontosságával, gyakorlataival, résztvevők kiválogatták azokat a gyakorlatokat, amelyek alkalmasak a felmérés megvalósítására, melyek elősegíthetik a táncos gyerekek fejlesztését.

A feladatok értékeléséhez 0-1-2-3-ig terjedő skálát használtunk.

 

A szakemberek felkészítése, mérési feladatok:

 

A felmérésben szereplő mozgásformák összeállítása során igyekeztünk komplex, a kutatáshoz releváns mozgásformákat tesztelni. Ezek között szerepeltek nagymozgások (15 gyakorlat), rugalmassági gyakorlatok (4 db), egyensúlyérzéket vizsgáló gyakorlatok (4 db), keresztező mozgások (5 gyakorlat), összerendező feladatok (6 gyakorlat), és ritmusok (9 gyakorlat). A szakemberek felkészítése gyanánt az éles mérés előtt együtt fixáltuk, hogy a gyakorlatok végrehajtására mikor adunk 0-1-2 vagy 3 pontot. A meghatározott értékelési elvek alapján a felnőttek körében kipróbáltuk a felmérést. A kapott eredményeket közösen elemeztük ki, és az esetleges különbözőség okait feltártuk, és megoldást találtunk rá. Megbeszéltük az egyértelmű utasításokat, amit a gyerek számára elmondunk, melyek megfogalmazásánál törekedtünk az egyszerűségre, az egyértelműségre. A feladatok pontos kivitelezésére betanítottuk a felmérést végzőket. A feladatok pontos kivitelezésére videót készítettünk, ami a pontozás egyértelműségét segítette.

 

A mérés megtervezése, szervezése, és lebonyolítása:

 

A felmérés hosszú tervezési folyamat eredményeképpen jöhetett létre, mely során kiválasztásra kerültek a hazai és határon túli felmérésre kerülő gyerekek. A bevontak és a kontroll csoportok kiválasztása után történt az egyeztetés az iskolaigazgatókkal: időpont, helyszín, engedélyezés és a szülői beleegyező nyilatkozatok elkészítése, a felméréshez szükséges eszközök előkészítése( párhuzamos mérés esetére is). Az adatgyűjtést végző szakemberek koordinálása, utaztatása.Aztán 2018 szeptember-októberben sikeresen elvégeztük az első mérést, mely után a tanévhez illeszkedő fejlesztési munkálatok elvégzése következett a kijelölt csoportoknál. Ezt követően megszerveztünk egy visszamérő alkalmat a 2019 május-júniusi időszakban, majd a két mérés eredményeit összevetve a felmérő lapok kiértékelésre kerültek, melyeknek az eredményeit publikáltuk. A lebonyolítás fázisában egy időben 6 gyermek felmérését tudtuk elvégezni. Ehhez legalább 6 fő szakemberre volt szükség az objektív mérés miatt. A felmérés 60 percet vett igénybe egy csoport esetében. Ezután következett a felmérések kiértékelése, melynek folyamán minden gyereknek elvégeztük a bemeneti és a kimeneti mérését.

A konkrét eredmények:

 

Az első osztályos tanulók mozgásfejlődésének vizsgálata során az alábbi szempontokat vizsgáltuk:

  • Néptáncra járó gyermekek és kontroll csoport összehasonlítása (6+1 szempont)
  • Nemek szerinti összehasonlítás (6+1 szempont)
  • Vizsgálati időszak elején és végén pedig egyéni fejlődés vizsgálat

Kezdetben nincs különbség a csoportok között, mindkét csoport fejlődött valamilyen szinten, azonban míg néptáncos csoport jelentős fejlődésen ment keresztül, addig kontroll csoport fejlődése nem volt annyira szignifikáns. A néptáncosok összes pontszáma jelentősen nagyobb volt a tanév végén, mint a kontroll csoporté. A néptáncos csoport esetében 5+1 területen jelentős fejlődés. A kontroll csoport esetében 2 területen tapasztaltunk fejlődést. Összességében a néptáncra járó gyerekek mozgása több szempont alapján is jobban fejlődött, mint a kontroll csoport tagjainak mozgása. Kontroll csoport esetében nem volt különbség a fiúk és lányok között. A táncos csoport esetében találtunk különbséget, és ahol különbség volt a nemek között, ott minden esetben a lányok értek el magasabb pontszámot, a fiúkhoz képest.

 

A mérés kiértékelése, a következtetések levonása:

 

Az értékelés során minden gyermeket két szakember mért, így két rész eredmény átlagát vettük figyelembe. A nagy eltérések esetében a felmérés közben is konzultáltak a szakemberek. A felmérést 17 szakember végezte, és összesen - a felmérés és visszamérés együttesen - 104 órát vett igénybe. A bemeneti és a kimeneti mérések eredményeit fénymásolatban minden szülőhöz eljuttattuk, sőt lehetőség volt személyes konzultációra is az eredmények megismerése után.

 

A megvalósított innovációs tevékenység a hazai és külföldi szakemberek tudásanyagát bővítette új módszerekkel, látásmóddal, gyakorlatokal. Voltak akik, a fejlesztő mozgásformákat beépítették a táncpróbák bemelegítés részébe (hazai szakemberek)., és voltak, akik célirányosan gyakorolták a felmérés gyakorlatait (a külföldiek). A művészetoktatásban ilyen mélységű, célirányos felmérés még nem történt. Olyan módszerek kidolgozására került sor, amit a mindennapos művészeti nevelésbe fel lehet használni. A kiválogatott feladatok végeztetése alkalmas a gyerekek idegrendszerének és mozgásának fejlesztésére. Ez a megszerzett tudásanyag pedig online módon mindenki számára elérhetővé válik a közeljövőben, hiszen a fejlődés közös érdekünk.

 

A több hónapos szakmai munka összefoglalása

A szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek közül sokan tanulási nehézségekkel küzdenek, nincs meg a megfelelő családi háttér, a tanulás iránti motiváció hiányzik, az oktatásban való jelenlétük gyakran konfliktusokkal terhelt. Ezen a problémán azonban sokat segíthet a művészetoktatás. A jelenlegi projekt be is bizonyította ezt, hiszen az alkotó tevékenység adta sikerélmény segít az önbecsülés helyreállításában a pozitív énkép beállításában. Megfelelő tanári irányítással mindenkit könnyen rá lehet vezetni a művészeti kifejezés útjára. A közgondolkodás és a sablonokban gondolkodó művészeti nevelés még mindig a látvány pontos leképezését tartja az oktatás csúcsának, pedig ez csak egy (igaz, nélkülözhetetlen) eszköze az önkifejezés kiteljesítésének.

A közösség ereje a csoportos művészeti ágakban, ha megfelelő a módszertani alátámasztása, óriási. Ez a módszertani alátámasztás elsősorban a kooperatív tanulásszervezés, a projektmódszer, amelyre a művészeti képzés számtalan lehetőséget kínál.

A művészeti nevelés a tolerancia, a másság elfogadásának is fontos színtere. A tevékenység alapvető jellemvonása az egyéniség megjelenése, a másság értékelése. Pontosan ezeket az értékeket fogalmazták meg a projektben részvevő szakemberek is.

A hátránykompenzáción túl a néptánc foglalkozásokon lehetőség van a résztvevő fiatalok mozgásfejlesztésére, amely mai világunkban kiemelt jelentőségű, hiszen a statisztikák azt mutatják, hogy a fiatalok mozgásszegény életmódot folytatnak, még a kisgyermekként sportolók is.

A néptánc oktatás emellett jelentős hagyományőrző szereppel is bír, hiszen a fiataloknak ily módon az egyes tájegységek szokásait, kultúráját sikeresen továbbadhatjuk, biztosítva, hogy ezen értékek a későbbiekben is a magyar kultúra részét képezzék. A pályázat során lehetőség nyílt a külföldi partnerek munkájába ia betekinteni, hiszen a közös szakmai tevékenységek során megnézhettük egymás népi kultúráját. Elmondható, hogy a tánc áthidal minden nyelvi akadályt.

A hagyományőrzés és a néptánc a tapasztalatok szerint kiváló közösségformáló eszköz, hiszen az órák során a fiatalok közösségben vannak, közösségek alakulnak ki, valamint a fellépések alkalmával lehetőségük van másokkal is kapcsolatot kialakítani, amely a serélményen túl segíti a társadalmi integrációjukat is.

 

A közös megbeszélések, műhelymunkák alapján kiderült, hogy mindannyian más módszerrel érjük el a produktumokat. Mindannyian szembesülünk a kor nehézségeivel. Például nehezebben lehet lekötni a gyerekek figyelmét, nem annyira kitartóak, mozgás koordinációjuk gyenge. Fegyelmezetlenebbek, sokkal hamarabb elterelhető a figyelmük. De még is mindenki számára az a legfontosabb, hogy a helyi hagyományőrzésben nagy szerepet vállaljanak. Ezáltal megszerettessék a gyerekkel a népi hagyományokat, megtanítsák a régi hagyományok tiszteletére. Ez elhivatott szakemberek nélkül nem tudna megvalósulni. A pályázat során ez teljes mértékben bebizonyosodott, hiszen minden haza is külföldi szakember nyitott volt az újdonságokra, az új kompetencia fejlesztésekre. Az együtt munkálkodás eredményeként szültetett meg egy olyan módszer, amit a művészeti oktatás területén, egyedülálló módon, kutatási eredményekkel igazolt és alátámasztott tények alapján bizonyítást nyert, hogy a néptáncnak milyen mozgásfejlesztő ereje van.  

A pályázat során tanult új módszer alkalmazása pozitív fejlődést eredményezett mindenkinél. A hazai és a külföldi partnerek egyöntetűen megfogalmazták a következőket:

  • az új módszert továbbra is alkalmazni fogják,
  • szeretnék, ha lenne folytatása a programnak,
  • új kutatási téma kidolgozásába is szívesen vesznek részt.